GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmányos alapkérdések tisztázásakor a választási rendszer alapelveinek vizsgálata, elemezése megkerülhetetlen kérdés. Éppen ezért az SZDSZ képviselõjeként szólni kívánok az arányosabb parlamenti mandátumelosztás kérdésérõl, az Országgyûlés létszámának csökkentésérõl, de mindenekelõtt a választási rendszer reformjának a szükségességérõl. Meggyõzõdésem szerint a választási rendszert illetõen - amennyire csak lehet - állandóságra kell törekedni, és csak súlyos mûködési zavarok, illetve a politikai stabilitás veszélyeztetettsége esetén indokolt újra hozzányúlni, akkor is széles körû konszenzus alapján.
Most az alkotmányozás folyamatával összhangban, valamint két országgyûlési és két önkormányzati választás, egy sikeres és több sikertelen népszavazási kezdeményezés ismeretében indokolt értékelni és újragondolni a választási rendszert. Az 1989-es nemzeti kerekasztal-tárgyalások eredményeként létrejött vegyes választási rendszer - lényegét tekintve - társadalmilag elfogadottá vált, az egyéni körzetekbõl közvetlenül megválasztott képviselõ intézményét megszokta és ahhoz ragaszkodik a magyar választó, ezen intézménytõl politikai következmények nélkül megfosztani nem lehet, ugyanakkor ez nem is indokolt. 1989-ben a beépített túlzott aránytalanság, amely egy sokszereplõs átmeneti politikai helyzetben még elfogadható volt, mára már a választási rendszer leginkább problematikus részének tekinthetõ. Az aránytalanság szükségképpen torzítja a választói akaratot. A túlzott aránytalanság, ami a leadott voksok és az elnyert mandátumok közötti különbségben mutatkozik meg, a hatályos szabályozás egyik gyenge pontjának tekinthetõ. A hatályos megoldáson túl, túl azon, hogy nem képes a választói akarat tükrözésére, jelentõsen torzítja a választások eredményét. Meggyõzõdésünk szerint egy nem tisztán arányos, ugyanakkor a jelenleginél mégis arányosabb választási rendszer képes megfelelni a kormányozhatósággal kapcsolatos elvárásoknak. Az elsõ szabad választások óta valamennyi párt bírálta a választói törvénynek ezt az elemét, ugyanakkor az egyes pártok eltökéltsége, a túlzott aránytalanság csökkentése mellett, annak megfelelõen változott és változik idõrõlidõre, hogy az adott párt számára mit nyújt a szisztéma, vagy éppen mit remél tõlem a közvélemény- kutatási adatok ismeretében. A gyõzelmükben reménykedõ pártok nem érdekeltek az aránytalanság oldásában, hiszen köztudott, hogy a nyertes pártok javára torzít a rendszer, úgy mint 1990-ben, amikor is az MDF a voksok 24 százalékának birtokában a parlamenti mandátumok 42 százalékához jutott, vagy pedig 1994-ben, amikor az MSZP a voksok 33 százalékával a mandátumok 54 százalékához jutott. Könnyen lehetséges azonban, hogy az 1989-ben átmenetinek szánt választási rendszer kisebb, jelentéktelen módosításokat leszámítva, örökéletû marad, mert mindig lesznek olyan pártok, amelyek ellenérdekeltként viselkednek, amelyek azt gondolják, hogy a hatályos választójogi törvény kedvezõbb számukra. Éppen ezért az alkotmányozás folyamatában a részt vevõ pártok felelõssége az, hogy a hatályos szabályozás gyengeségeit fel- és elismerve, megállapodjanak a választási rendszer reformjának alapkérdéseiben.
Ha a pártok most nem tudnak megállapodni, és az új alkotmányba is - a lényegét tekintve - a jelenlegi választási rendszer kerül, akkor a soron következõ választásokon ismét, a hatályos szabályozás szerint, 386 képviselõt választunk. Ebben az esetben a rendszerben rejlõ ellentmondásokkal együtt minden bizonnyal évtizedekre rögzül ez a megoldás.
Tisztelt Országgyûlés! A Szabad Demokraták Szövetsége szerint módosítani lehet és módosítani kell a választójogi törvényt. A két legfontosabb korrekciós alapelv, amely kifejezi a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos szabaddemokrata törekvéseket, a kisebb létszámú, ugyanakkor hatékonyabb parlament és az arányosabb képviselet. E két fontos alapelv elérésére különbözõ technikák lehetnek alkalmasak és éppen ezért elfogadhatóak a számunkra. Ami az elsõt, azaz a létszámában kisebb parlamentet eredményezõ választási rendszert illeti, az SZDSZ törekvése az, hogy ne formálisan csökkentsük az Országgyûlés létszámát, mondjuk 20-40 fõvel, hanem az, hogy jelentõsen, de ésszerû keretek között szorítsuk 300 fõ alá a létszámot.
(12.10)
A parlament létszámának csökkentésére irányuló szabaddemokrata javaslat szerint az egyéni kerületek száma legalább 25-35-tel csökkenne, így az egyéni választókerületek számát 140-150 között lehetne megállapítani, míg a további mandátumokat a mostani rendszerhez hasonlatosan, a területi és országos listán lehetne megszerezni.
Ez szakmailag és a magyar településszerkezeti adottságok, a szerves társadalmi, gazdasági fejlõdés során létrejött regionális tagoltság figyelembevételével még kivitelezhetõ megoldás. Szemben például a Fidesz javaslatával - hiszen a fiatal demokraták mindössze 100 egyéni körzettel számolnak, valamint a területi lista megszüntetésével, és nem veszik figyelembe azt, hogy egyfelõl itt százezres lélekszámú választókörzetek jönnének létre, ami számtalan újabb kérdést vet fel. Másfelõl nem veszik figyelembe azt, hogy így csak a természetes régiókat szétszabdalva lehetne választási körzeteket kreálni.
Egyetértek azonban Szájer Józsefnek azzal a megállapításával, hogy a parlament közjogi súlyának emelése érdekében a mainál kisebb, erõsebb és hatékonyabb parlamentre van szükség. Ugyanakkor, ha figyelembe kívánjuk venni Magyarország régebbi és újkeletû politikai tradícióit, valamint az ország regionális tagoltságát, akkor a maihoz hasonlatos választási szisztémában 300 fõ körül érdemes meghatározni a parlament létszámát.
Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmány-elõkészítõ bizottságban a parlamenti pártok többsége elfogadta, hogy törekedni kell az arányosabb választási rendszer kidolgozására. A hat-, majd a Magyar Demokrata Fórum kettészakadásával hétpárti választójogi egyeztetések során - melyen magam is részt vehettem - a szabaddemokraták tették le egyedül konkrét formában a javaslatukat.
Szigethy István képviselõtársam által elkészített szabaddemokrata javaslat figyelembe vette a választási rendszer eddig bevált elemeit, tehát a kétszavazatos vegyes választási rendszert, és olyan szisztémát dolgozott ki, amely messzemenõen megfelel az arányossággal kapcsolatosan korábban megfogalmazott elvárásoknak. A Szigethy-féle javaslat alkalmazhatóságát a Belügyminisztérium által elkészített számítások is visszaigazolták.
Tisztelt Ház! Végezetül azt javaslom, hogy éljünk a kínálkozó lehetõséggel. Lehetõleg még ebben az évben állapodjanak meg a pártok a választási rendszer alapkérdéseiben, és még a választások elõtt bõ egy évvel valósítsuk meg a választási rendszer reformját. Ennek érdekében folytassuk a már megkezdett hétpárti egyeztetéseket, és törekedjünk valamennyien arra, hogy mielõbb megegyezésre jussunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps)