DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Államtitkár Úr! Úgy fejezte be a reagálását, hogy kivel kellene még egyeztetni, és fölsorolta azokat a szakmai szerveket, akivel kísérletet tett a tárca arra, hogy egyeztesse véleményét. Én eggyel szeretném bõvíteni. Nagyon jó lett volna, ha az Igazságügyi Minisztériummal is egyeztetik ezt a módosító csomagot, hiszen ha az Igazságügyi Minisztériumnak, ugye, a jogalkotási törvény elõírja, hogy mit kell figyelnie egy-egy ilyen csomag benyújtásakor, míg az önök tárcája csak a törvényjavaslat szakmaiságáért felel, addig az alkalmazott jogtechnikai, normaszerkesztési feladatokért az igazságügy- miniszter lenne a felelõs. A képviselõ úr mondja, hogy alá van írva. Ha én összeolvasom a módosító szöveget az eredeti törvényjavaslat szövegével, akkor sok-sok oldalon keresztül értelmetlen a szöveg.
Elsõsorban, ugye, az új törvényekre vonatkozik az IM-nek ez a felelõssége, de hogyha ekkora módosításba kezd a szaktárca, mint amekkora módosítás a közoktatási törvényt érintette, akkor talán még fontosabb lett volna, hogy jogszabály-szerkesztésre is odafigyeljenek. Talán a kétéves gyakorlatunkban elõször fordult az elõ, hogy az alkotmányügyi bizottság megelõzve itt a vitát, fölhívta az Igazságügyi Minisztérium figyelmét arra, hogy számtalan ponton probléma van a törvénnyel. Emlékezetem szerint 22 ponton találtak kifogást arra, hogy jogtechnikailag hasznavehetetlen a törvény, és nagyon nehéz értelmezést adna, hogyha ilyen formában most az Országgyûlés ezt elfogadná. Miután ez egy nagy horderejû munka, ezért az Igazságügyi Minisztérium külön kérésre feldolgozza ezt, összedolgozza, és ez nekem arról árulkodik, hogy mégsem látta ezt a törvényjavaslatot az Igazságügyi Minisztérium, mert ha az õ jogszabály-szakértõi látják, akkor ekkora szarvashibákat nem lehetett volna elkövetni. Köszönöm szépen. (Gyér taps az ellenzéki padsorokban.)