DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. És bár képviselõtársam felkért arra, hogy ne mondjunk kétperces hozzászólásokat (Hegyi Gyula közbeszól: Nem mondtam!), azért mégiscsak pikáns helyzetnek ítélem meg azt, hogy a közoktatási törvény kapcsán a vezérszónoklatot ebédidõben kell elmondani, hozzászólni meg hat vagy hét óra után lehet, és akkor még - ugye - kioktatást kapunk egyes képviselõktõl, hogy olvassuk el a törvényt, természetesen, a másik képviselõtõl pedig, hogy két percben ne szólaljunk hozzá (Hegyi Gyula közbeszól: Nem ezt mondtam!). Tehát én úgy hiszem, hogy legalább az engedtessék meg nekünk, hogy az esti órákban elmondjuk a véleményünket, hiszen úgy gondolom, hogy alapvetõen itt egy közérdekrõl van szó, és nem egyes képviselõk magánszórakozásáról.
Én mégis Tóth András képviselõtársam felvetésére szeretnék reagálni. A '93- as törvényben létezik a közoktatási megállapodás lehetõsége, és ennek ellenére nem kötött, vagy általában az önkormányzatok jelentõs része nem mondott le, sõt az iskolák sem rohantak, hogy állami iskolák legyenek. Én úgy gondolom, hogy itt valamiféle mélységes önkormányzat-ellenesség jelenik meg, hiszen valójában nyilvánvaló, hogy egy tisztességes önkormányzat szeretné a saját intézményrendszerét fenntartani, és büszke arra, hogyha van egy jó iskolája, vagy egy jó általános iskolája, vagy középiskolája vagy óvodája.
A másik pedig, hogy a közoktatás, a '93-as közoktatási törvény nagyon pontosan leírja, hogy mikor lehet közoktatási megállapodást kötni, és én úgy gondolom, hogy nem lenne célszerû olyan játékba belemenni, hogy feltételezhetõ, hogy az iskola milyen disznóságot csinál, feltételezhetõ, hogy az önkormányzat milyen disznóságot csinál. Én azt gondolom, hogy azt próbáljuk meg feltételezni, hogy hogyan lehet jól mûködtetõ oktatási rendszert létrehozni, és ne pedig a kiutakat próbáljuk meg számukra valamilyen módon definiálni.