DR. TAKÁCS PÉTER (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy tartottam volna a parlamentarizmus szabályaihoz mindenben illõnek, hogyha elnök úr ugyanúgy figyelmezteti szocialista képviselõtársamat is, mint engem a 22 percért. Mert más az, hogyha egy elnök tesz megjegyzést, és más az, hogyha egy képviselõ mondja a képviselõtársának. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Van valamilyen megkötés?)
A másik megjegyzésem: én egyetértek államtitkár úrral abban, hogy az adatot két évre visszamenõleg szerezhettük be. De az infláció folyamatosan mérhetõ és az inflációval lehet ezt a költséget korrigálni, ezt matematikusként államtitkár úrnak jobban kell tudni, mint nekem történészként. Úgy hiszem, hogy Orosz István képviselõtársammal, professzorommal fogunk még pénteken kávézás közben vitatkozni ezekrõl a kérdésekrõl - ne adj isten - akkor is, hogyha úgy fogadja el az Országgyûlés ezt a törvényt, ahogy most van.
De azért van egy olyan gyanúm, hogy a megyei fejlesztési tervek és az ahhoz kapcsolódó iskolastruktúra tanítás-kialakítása regionálisan olyan tagozódást hoz eredményként, amelyik egyfajta - hadd legyek sarkalatos ebben a kérdésben -, a feudalizmushoz való visszahátrálás, a röghöz kötést jelenti. Mert az a Szabolcs megye, amelyik állampolgáraiban 270 ezer forint jövedelmet tud - aki egyáltalán jövedelemhez jut - felmutatni, sohasem fog tudni olyan iskolastruktúrát megvalósítani, amelyikbõl, mondjuk, át lehet lépni egy gyõri vagy egy Hungária körúton belüli pesti iskolába. Nos hát ennek a pozitív (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) diszkriminációját kívántam volna én erõsebben látni a törvényben és elnézést elnök úr, hogy megint túlléptem 10 másodperccel az idõt.