GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Amit elõbb is két percben elmondtam és félbe kellett hagynom, a két perc leteltével folytatnám tovább. Valóban Nagykanizsától Kisvárdáig hangos a gazdaemberek jajkiáltásától az ország. És amikor körülbelül ma Magyarországon 20 ezer mûködõ családi gazdaság van, ha eldöntöttük, hogy a nyugati demokráciáknak megfelelõ piacgazdaságot épít ez az ország, akkor a magyar méreteket szem elõtt tartva, körülbelül tízszeresére lenne szükség. Hol van itt a szektorsemlegesség? Amikor elõbb agrártámogatási pályázatokról beszéltünk, ott is elsõsorban szövetkezetek, vagy az átalakult szövetkezeteknek volt meg az a lehetõsége, hogy ezekkel a pályázati feltételekkel éljenek.
Pedig, tisztelt miniszter úr, tisztelt Ház, ha eldöntöttük, hogy polgári demokráciát épít ez az ország, akkor a tisztelt kormányzatnak is ezeket a létrejövõ családi magángazdaságot kéne segíteni. Mert mirõl is van szó? Földhöz kárpótlás, részarány, egyéb úton, aki gazdálkodni akar, nagy kínlódások ha keservvel hozzájutott. De kérem, amikor elvették a kommunisták, Rákosiék, akkor nemcsak a földet vették el a parasztembertõl, a kuláklistáról kényszerített embertõl, hanem az ingóságot, a szekért, a gépet, mindent.
Ma nem adták vissza. Ahogy elõbb hallottuk, a magtárakat sem. Az a gond, hogy az emberek, gazdálkodók nem rendelkeznek mondjuk magtárakkal, hogy õk tudják tárolni a létrehozott termékeket. Önök ebben nem segítenek, tisztelt miniszter úr, természetesen, mert önök nem szektorsemlegesen vezetik ezt az országot, hanem igenis a régi szövetkezeti kedvezményezett embereket támogatják. Mire gondolok?
Azok a pályázati feltételeket egy induló magán családgazdaság nem tudja ezt a következetlenséget követni, és ezért jönnek (sic!). Amikor ilyet olvasunk az újságban: túltermelés van, minden embernek, aki a szakmában dolgozik, feláll a haja. Hisz tudjuk, hogy a sertés-boom Magyarországon tízmillió sertés is, igaz, hogy akkor mások voltak az exportlehetõségek. De le tudta vezetni bármilyen, úgymond túltermelési válságot.
Önök két hónapja vészesen, cinkosan nem intézkedtek abban, hogy ezt a sertéstermelést, úgynevezett túltermelést levezessék. Két hónappal ezelõtt azt a pár tízezer sertést le lehetett volna vezetni. Önök vártak, vészes mulasztást követtek el, két hónap után ötszörös, tízszeresébe kerül az országnak levezetni ezt az úgynevezett sertés túltermelést, ami valójában nincs is, hisz tejtermékben, húsfogyasztásban legalább egyharmadával csökkent a fogyasztás.
Tudom, hogy ön, mint földmûvelési miniszter és maga a minisztérium nem tudja megoldani ezeket a gondokat. Évek óta ezt mondom, hogy ezt csak kompletten, a kormányon belül, a szociálpolitikával összehangoltan lehet megoldani. De hogy merik önök szocialistának nevezni magukat, amikor nincs szociálpolitika. Amikor a nyugdíjas, több millió ember Magyarországon, a középosztály, leszegényedett középosztály csak kirakatban látja a sajtot, a zöldségfélékét stb. és közben behozott importáru - mint jelenleg mondjuk a román eper - letörik a magyar termelõket, abbahagyják. A sertés túltermelésnek is az lesz a következménye, hogy karácsony után horribilis magas árak, fogyasztói árak alakulnak ki megint a sertéshúsnál, és megint kezdenek majd önök úgymond exporttámogatásra különbözõ pályázati feltételeket kiadni, hogy újra a vemhes kocasüldõket állítsák be az emberek, utána egy év múlva természetesen ki fogják vágni a vemhes kocákat az emberek, mert olyan gazdaságpolitikát követnek.
A következetlenséget tartom önöknél a legnagyobb gondnak.
A másik pedig; nem tudják megállítani ezt az agrárolló szétnyílását. Igenis az ipari árak, vegyszerek, mûtrágyák, száz százalékkal emelkedtek az árak. Még közben a felvásárlói árak legfeljebb 10-20 százalékkal emelkedtek. Nem lehet ezt a következetlenséget kibírni a gazdálkodónak, és el kell végre önöknek dönteni.
Avagy szándékosan az a célja a kormánynak, hogy bizonyos nyugati inspirációkra lezülleszteni teljesen a magyar mezõgazdasági termelést, hisz az élelmiszeripart már úgyis korábbi rablóprivatizáció révén, a korábbi kormányok hibái miatt is megvették, és ezért nem tudnak önök valódi intervencióval beavatkozni a termelésbe, mert nagyon sokszor már magánkézben lévõ élelmiszeripari vállalatok vannak, és ezeket nem lehet utasítani, hogy most intézkedj gyorsan, és vásárold fel azt a sertést a támogatással. De mi az oka, hogy amikor belépünk majd az Európai Unióba, és az lesz a bázis, egy lecsökkent, a '80-as évek közepe szintjéhez képest felére csökkent mezõgazdasági termelési bázissal fogunk bemenni, és utána soha a büdös életben nem tudunk azon változtatni, nem tudunk növelni, és itt az lesz a célja, hogy az emberek valóban a földet is visszaajánlják szinte újra szövetkezeti vagy állami tulajdonba adják, mert el fognak menekülni az emberek vidékrõl, a falvak kihalnak, és sajnos ez az ország végét fogja jelenteni. Nagyon bûnös, cinkosnak tartom a kormány mezõgazdasági politikáját. Egyáltalán nincs agrárpolitika, megegyezhetünk abban, és pont az önök érdekvédelmi szervezetei (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idõ leteltét.) - gondolok az agrárkamarára - akikkel önök két éve nagy elánnal kezdték a munkát. Már õk is, önök is az egész társadalom nagyon kritizálja a kormány agrárpolitikáját. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)