DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony, tisztelt Képviselõtársaim, Miniszter Úr! Azzal kell kezdenem a felszólalásomat a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja nevében terjesztvén elõ azt, hogy sajnálatos módon nem tudunk egyetérteni miniszter úrnak azzal a könnyed hangvételével, amellyel a súlyos törvénysértéseken túlteszi magát, hiszen a H/2044. számú országgyûlési határozati javaslat "A nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs állami tulajdonú társaságok körének meghatározásáról" amint ismeretes, az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 8. paragrafusának (2) bekezdése alapján került elõterjesztésre.
Ezzel a hivatkozással kezdõdik az elõterjesztés indokolási része, azonban arról a kormány - nem a miniszter úr, a kormány - sajnálatos módon hallgatott az elõterjesztésekor, hogy a hivatkozott törvény hatálybalépését követõen 60 napon belül kellett volna ezt az elõterjesztést a Ház elé tárnia. A szóban forgó törvény 8. paragrafusának (2) bekezdése vonatkozó része akként hangzik: "A nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs társaságok körét a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter által" - tehát nemcsak a miniszter úrnak, hanem a pénzügyminiszternek is mulasztása van, és miután a miniszteri felelõsség ma a miniszterelnöki felelõsségben jelenik meg, ennek következtében a kormány felelõsségeként merül fel a két miniszter mulasztása - "a törvény hatálybalépését követõ 60 napon belül benyújtott elõterjesztés alapján az Országgyûlés határozza meg."
Na most - ugye - itt akár utalhatnék a miniszterelnök úr tegnapi expozéjára, amikor is a Kisgazdapárt által felvetettekre a miniszterelnök úr reagálva - amire már nekünk válaszolási lehetõségünk nem volt - a miniszterelnök úr arra hivatkozott, hogy a kormány nem követ el törvénysértést. Ezúton hívom fel a miniszterelnök úr figyelmét - hiszen ez az elsõ lehetséges megszólalásom az õ tegnapi válasza óta -, hogy az 1995. évi XXXIX. törvény 1995. május 17-én került kihirdetésre és 30 nap múlva lépett hatályba, tehát a hatálybalépés június 16-án következett be, így az elõterjesztés közel egy évet késett. Íme, itt tehát a legújabb törvénysértés.
Na most úgy gondolom, hogy ezt a késedelmet nem lehet csak formális késedelemnek tekinteni, amint azt miniszter úr igyekezett beállítani, hiszen a valóságos háttere ennek a késedelemnek sokkal súlyosabb, mint az egyszerû formalitás, mert ez lehetõvé teszi egyesek számára vagy ez tette lehetõvé egyesek számára a zavarosban való halászást. Ezt ilyen egyenesen és nyíltan meg kell mondani. Ide nem kell - igen tisztelt kormány, igen tisztelt miniszterelnök úr - nyomozóhivatal, elég, ha meghallgatja a kormány az én beszédemet, és rögtön lesz megfelelõ anyaga arra, hogy nyomozóhivatal nélkül is eljárjon. (Elszórt, rövid nevetés.)
(11.10)
Mirõl van szó? A nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs társaságok körének meghatározása azért fontos, sõt, mondhatnám: meghatározó fontosságú - és ha megvizsgálja a tisztelt Ház azokat a beszédeket, amelyek a törvény hatálybalépését megelõzõen e Házban elhangoztak és mondjuk az Antall- kormány privatizációs gyakorlatára vetíti vissza a történteket -, akkor látni fogják, hogy az Antall-kormány terhére a Ház éppen azt a magatartását, pontosabban mulasztását rótta, hogy nem volt egy olyan privatizációs kontroll, mint amelyre a Horn-kormány utalt, hogy most majd lesz privatizációs kontroll, hiszen elõ kell terjeszteni záros határidõn belül a nemzetgazdaság szempontjából fontos állami tulajdonú társaságok körét.
Csakhogy amint az most már ismeretes és miniszter úr is beismerte, ez az elõterjesztés nemcsak hogy nem történt meg, hanem egy évi késedelmet szenvedett. Idõközben, tehát miközben nem hagyatták jóvá az Országgyûléssel a fontos cégek listáját, rendkívül jelentõs vállalatok privatizációját fejezték be.
Így utalhatnék arra, hogy az energiaszolgáltató vállalatok nagy részét privatizálták. Ma már tudjuk, és ez egy megdöbbentõ adat, és erre a tisztelt Háznak fel kell figyelnie - és úgy gondolom, nemcsak a tisztelt Háznak -, amint arra rá fogok mutatni, tehát ma már tudjuk, hogy körülbelül 300 milliárd forint kötelezettséget vállalt az ÁPV Rt. egy alig nagyobb bevétel reményében. Számunkra, tehát a Független Kisgazdapárt számára nyilvánvaló, hogy egy ilyen - a kívülálló számára is egyszerû rátekintéssel is - felismerhetõen elkapkodott, zavaros, rossz üzlethez, én nagyon remélem, nem a kormány koncepciója szolgált alapul.
Mindenesetre a pénzügyminiszter úr - teljes joggal - ugyancsak meglepõdött, amikor hónapokkal késõbb - legalábbis a pénzügyminiszter úr nyilatkozataiból az tûnt ki, hogy õ errõl nem tudott, csak hónapokkal késõbb - értesült róla, tehát arról az elképesztõ kötelezettségvállalásról, amely - ismétlem - durván 300 milliárd forintot érintett, tehát a várható bevételnek szinte majdnem egészét, és ez a kötelezettségvállalás éppen az ebbõl fakadó törvénysértésbõl, tehát a jelenlegi kormány-elõterjesztés késedelmes beterjesztésébõl fakadóan úgy gondolom, hogy nemcsak törvénytelen, mert a törvénytelen mivolta az úgy gondolom, mindenki számára világos és kézenfekvõ, hanem ésszerûtlen is, és elkerülhetõ is lett volna. Nem is szólván arról, hogy hol lesz a kötelezettségvállaló, amikor a kötelezettségek egy részét - mégpedig nem kis részét igen tisztelt Ház, hanem egy jelentõs részét - be kell majd váltani, a bevételeket pedig már rég elköltötték.
Horn Gyula tegnapi megválaszolatlan kérdésére, tehát itt az újabb adat, itt sem kell nyomozóhivatal, elég minket meghallgatni, mert itt a törvénysértés, jelentõs törvénysértés, kézenfekvõ törvénysértés. A privatizációs törvény 8. paragrafusának (2) bekezdése hatálya alól ugyanígy kivonták a jelen törvény késedelmes elõterjesztésével - tehát nem téves a fogalmazás - kivonták a hatálya alól a jelen elõterjesztés késedelmével az állam egy másik meghatározó vagyonát, a Matáv Rt.-t és még egy ugyancsak nagyon-nagyon jelentõs vagyont kivontak az ellenõrzésbõl - az Országgyûlés ellenõrzésébõl -, konkrétan az OTP-re utalok. Ezek a részben tartós állami tulajdonban maradó cégek részvényeinek az eladását ugyancsak a törvény megkerülésével hajtották végre. Még nagy szerencse, hogy a tisztelt Ház most néhány napja választotta újjá a legfõbb ügyész urat, aki a tõle megszokott lendülettel vetheti magát a törvénysértõkre. Felháborító és a jog teljes eszköztárával üldözendõ, hogy elõbb hajtották végre egy jelentõs állami vagyon, illetõleg cégek részbeni privatizációját, és utána kísérlik meg meghatározni a nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs állami tulajdonú társaságok körét.
Egyébként legyen szabad megjegyeznem, hogy én úgy tudom, hogy most már - amikor mi tárgyaljuk ezt az elõterjesztést - durván eltûnt a nemzeti vagyonnak mindösszesen 80 százaléka. Hát én úgy gondolom, hogy most már vizsgálhatjuk, hogy a jövõt illetõen melyek a jelentõs állami vagyonhoz tartozó - ebbe a körbe - tartozó vállalatok. De legyen szabad rögtön megjegyeznem - engem nem nyugtat meg az, amit a miniszter úr mondott, nevezetesen, hogy módosító indítványokkal és az õ szándékuk szerint is bõvíthetõ ez a kör, ugyanis a törvény - nem véletlenül olvastam fel - arra vonatkozik, hogy ezt az elõterjesztést már meg kellett volna tenni, nem toldozgatni-foldozgatni. Nem egy használt pantalló ez, amit toldozgatni lehet - igen tisztelt miniszter úr -, elõ kellett volna terjeszteni a fontos állami vagyon körét.
Ez a kör egyébként is a mai állapot szerint is meglehetõsen önkényesen nyert megállapítást és elõterjesztést. Ez még akkor is szembetûnõ, ha az elõterjesztés rendkívül szûkösen bánt az információkkal. Márpedig információk nélkül úgy gondolom, hogy nehéz pontos képet kapni az egyes részletekrõl, rendkívül nehéz megítélni a lista indokoltságát és különösen a listából kimaradt vállalatok körének indokoltságát.
Számunkra egyenesen rejtély, hogy például a mezõgazdasági részvénytársaságok közül miért csak Bábolna és a Martonvásári Kísérleti Gazdaság szerepel a listán, vagy miért nem látunk csak egy vegyi kombinátot vagy gyógyszeripari céget ezen a listán. Netántán túlzottan olcsó a növényvédõszer? Vagy a gyógyszer olyan olcsó, hogy nem lett volna érdemes erre a listára jelentõs gyógyszeripari céget felvenni? Hogy az ilyen profilú cégek általában kimaradtak a nemzetgazdaság szempontjából jelentõs vállalatok sorából, ezt a Független Kisgazdapárt egyenesen felháborítónak tartja és én úgy gondolom, hogy nem is lehet ennyivel beérni, tehát ennél sokkal többre van szükség, minthogy mi méltatlankodunk a Ház elõtt. Végre a Háznak a talpára kellene állni, és miután a 72%-ot sajnálatos módon nem a Kisgazdapárt adja, ennek következtében a kormányzati oldalnak kell a talpára állnia, mert különben a Háznak is szembe kell néznie önmaga felelõsségével.
De mondhatnánk példaként azt a jelentõs hivatkozási alapot is, hogy mindösszesen egy bank, írd és mondd: egy bank, mégpedig a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság szerepel a listában.
(11.20)
Ezek szerint a többi bank privatizálását kormányzati koncepció nélkül akarják lebonyolítani, hiszen a kormányzati koncepció az a törvényi rendelkezés folytán szükséges eleme az ilyen privatizációnak, ha nincsenek a listán ezek, akkor nyilvánvaló a megkerülés szándéka. Annak ellenére, hogy Magyarország kis ország, annyira mégsem kicsi, hogy mindösszesen ennyi lenne a nemzetgazdaság számára nagyon fontos állami tulajdonú társaság.
Ezért igen tisztelt miniszter úr, a Független Kisgazdapárt mélységesen meg van döbbenve ezen az elõterjesztésen. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt súlyos kormányzati mulasztásról, a miniszterelnök úr személyes felelõsségét is felvetõ mulasztásról van szó, és bármennyire nem értesült a pénzügyminiszter úr a szóban forgó mulasztások egy részérõl, miután a törvény önnel azonos sorban említi a pénzügyminiszter urat is, úgy gondolom, hogy a kérdés vizsgálatánál egyáltalán nem mellõzhetõ a pénzügyminiszter úr felelõsségének a felvetése sem.
Erre való tekintettel a Független Kisgazdapárt ezt a nagyvonalúan éppen a lényeget eltussoló elõterjesztést a jelenlegi formájában nem tudja elfogadni és ha nem kerül kiküszöbölésre mindaz a hiányosság, amelyre én most igyekeztem legalább nagy vonalakban rámutatni, ebben az esetben a Független Kisgazdapárt erre az elõterjesztésre nemmel fog szavazni. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)