DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a korrekt tájékoztatást és azt a tanácsot, miszerint a kisbefektetõk jogi úton végül is megpróbálhatják ezen követelésük minél nagyobb részét valamilyen formában visszaszerezni és ehhez csak a jövõre nézve tanúságként úgy gondolom, hogy a Pénzügyminisztériumnak valóban nagyobb figyelmet kellene fordítani az ilyen kötvénykibocsátásokra, nemcsak jogi szabályozás útján, hanem talán tájékoztatás, lakosság jobb megismertetése - hogy itt milyen kockázati tényezõk vannak - ugyanis a társaság által kiadott anyag 40 oldalas ismertetõ a társaságra jellemzõ kockázati tényezõket öt mondatban intézi el. Gyakorlatilag azt sugallva, hogy itt semmiféle komolyabb kockázat nincsen és mindehhez az Állami Értékpapír és Tõzsdefelügyelet kiadja az engedélyt, persze arisztokratikus módon hozzáteszi, hogy a tájékoztatóban szereplõ adatok valódiságát nem vizsgálja és ezért felelõsséget nem vállal.
Na most egy kisbefektetõ, sajnálatos módon nem ezeket olvassa el - nem is érti mi van ide írva -, hanem bemegy az illetékes bank hivatalos fiókjába és azt mondják ott neki, még decemberben is - '95 decemberében is -, hogy vásárold meg ezt a kötvényt, milyen óriási üzlet, holott - mint ön is mondta - már a társaság kiadta a jelzést arra vonatkozólag, hogy likviditási problémái vannak. Tehát ez ügyben valóban a törvényi szabályozás, majd az értékpapírtörvény során erre tekintettel kell lenni, hogy az ilyen fedezet nélküli, vagy legalábbis nagyon magas kockázatú vállalati kötvények, vagy egyéb kötvények kibocsátását meg lehet tenni, csak a lakosság megfelelõen legyen tájékoztatva ennek kockázatáról. Ezen pozitív lépését értékelve elfogadom a (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idõ lejártát.) válaszát. (Általános taps.)