DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat eredeti gondolatfölvetõihez, de valójában Nagy Imre miniszterelnök úr emlékéhez is csak a megbékélés gondolata lenne a méltó. Valójában nekem nagyon tetszett annak idején, hogy egy hatpárti törekvés jelent meg, és nagyon sajnálom, hogy ez, ha már kiderült, hogy nem fut végig, akkor a törvény mégis végig akar futni a maga útján. Ebbõl így azt gondolom, hogy csak sebek lesznek mindkét fél számára.
A vértanúknak az a sorsa, hogy meghalnak, és a hóhérok tovább élnek. S ebben az ügyben a hóhér általánosan, szimbolikusan értendõ. Azt hiszem, hogy nemcsak arra a néhány túlélõre kell gondolni... Köszönöm szépen, ez nem a "vizetkérek-felszólalás" most. Tehát nemcsak arra a néhány emberre kell gondolni, aki annak idején még aláírta azt, meg ezt csinálta, meg azt csinálta. A hóhér kategóriába beletartozik talán mindenki, aki valahol és valamikor az élete folyamán helyeselte azt, ami Nagy Imrével történt. És itt egy kicsit vitába bonyolódom - bár talán nem lesz ez egy igazi vita - Pilátus említett szerepével kapcsolatban. Bár nem akarok egy tanult teológussal parlament színe elõtt hitvitát kezdeni, de azt gondolom, hogy Jézus ügyében sem érdemes Pilátust bûnbaknak föltüntetni, nem õ az, aki itt a fõszereplõ. Ebben az esetben sem az aláírók, a ténylegesen elítélõk az igazi fõszereplõk. A teológia azért azt gondolja, hogy Krisztus haláláért a bûnös emberiség valamiképpen, és ez kereszténykörökben azt jelenti, mi mindannyian felelõsek vagyunk.
S ami hiányzik a mai társadalomból, itt ebbõl a parlamentbõl is, hogy átérezné ki-ki a maga saját felelõsségét ebben az ügyben, és ezért érzem idejekorán nemcsak a módosítást, hogy tegyük be a bûnösöket, hanem az egész csomagot. Itt félek, hogy elnök úr megró, mert áthágom az általános és részletes vita kereteit, de valóban nagyon nehéz itt megtalálni a határvonalat. Esterházy Pétert - aki nem vádolható a Kereszténydemokrata Néppárt különös szimpatizálásával - szeretném idézni, aki ugye úgy mondja, hogy: "Ki-ki maga keresse meg magában a kommunistát, és ne kommunistázzunk úgy általában." Amíg ez a katarzis nem zajlik le Magyarországon, addig nem érdemes sem a hóhérokat, sem a vértanúkat emlegetni és törvénybe foglalni. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Gyér taps a jobb oldalon.)