GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A Kõszeg Ferenc által elõterjesztett módosító indítvánnyal kapcsolatosan azt hiszem, hogy tisztáznunk kellene valamit. Nem történeti értelemben, mert ott nincsen vita közöttünk, sem Donáth Lászlóval. Egész egyszerûen a kérdésre kellene választ adni ahhoz, hogy a módosító indítvánnyal kapcsolatosan legalábbis pontos véleményt alkossunk. Mirõl szól a dolog? Kossuth esetében is, Nagy Imre esetében is a törvényjavaslat itt és akkor, a törvény mint nemzeti
szimbólumokat határozza meg ezeket a történelmi alakokat. A magyar nemzeti függetlenség, a szabadságharc, a forradalom szimbólumaiként írja le ezeket, ekként fogja föl. Mi való egy ilyen szimbolikus tetthez, mint ez a törvényjavaslat is volna elfogadása esetén, mi illik bele egy ilyen gesztusba, és mi nem illik bele? Ha valóban elfogadjuk, és annak szellemében, amirõl Surján László is az imént beszélt, hogy a megbékéléssel kell közelítenünk ehhez a javaslathoz, ha úgy gondolja bárki, és az ízlésébe belefér, hogy amikor a nemzet, a közös emlékezet szimbólumairól beszélünk, abba belefér hóhérok megemlítése, azzal én nehezen tudok vitatkozni. Az én számomra, az én ízlésembe ez nem fér bele. Tudom, hogy ízlésekrõl nehéz vitatkozni, de az ízlésbeli dolgokhoz történetiséget vagy történeti argumentációt fûzni meg nem szerencsés. Éppen ezért én a mondó vagyok, hogy ezt a javaslatot, amelyet Kõszeg Ferenc itt leírt, ebben a formájában, de módosított formájában sem lehet támogatni, mert egyszerûen illetlen az eredeti javaslathoz, az eredeti javaslat szelleméhez. Köszönöm.