DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt érdekelt a sporttörvény létrehozásában. Talán arra emlékeztetném a tisztelt Házat, hogy pontosan kereszténydemokrata képviselõtársunk, Rusznák Miklós volt, aki kezdeményezte azt, hogy azt a hatpárti beadványt, amelyben kértük a kormányt, hogy a sporttörvényt 1996. március 31-ig terjessze a parlament elé.
A kormány ennek a kérésnek végül is - ha némi késéssel is, de - eleget tett. Éppen ezért mindenképpen azt kell mondanunk, hogy mi magunk szeretnénk azt, hogy ez a sporttörvény létrejöjjön. A KDNP szerint a sporttörvény szükséges, mi az elõkészítõ munkálatokban is részt vettünk. Mindezek alapján támogatjuk azt a törekvést, hogy még a tavaszi idõszakban ez a sporttörvény szülessen meg. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el bizonyos kifogásainkat sem, amelyekben számos esetben azért ismétlésbe kell hogy bocsátkozzam, hiszen úgy ellenzéki képviselõtársaim, mint kormánypárti képviselõtársaim már ezeket zömében elmondták. Én megpróbálok olyan kifogásokat elmondani, amelyeket kevésbé érintett még a parlament.
Az elsõ kérdés, amit okvetlenül fel kell tennünk, hogy sporttörvény-e ez a törvény, vagy csak az élsportnak a törvénye. Ugyanis ez a törvény egy kicsit féloldalasra sikerült. Azt hiszem, hogy ezt mindenki érzékeli belõle, hogy hosszadalmasan, bõségesen szabályozza az élsportra vonatkozó dolgokat, viszont gyakorlatilag nem szabályozza a tömegsportra, az iskolai testnevelésre, az egyetemek, fõiskolák sportjára vonatkozó részeket. Én magam mint sportoló, késõbb mint gyakorló sportvezetõ nagyon is érdekelt vagyok abban, hogy azok az értékek, amelyek a magyar sportban immáron egy évszázada megszülettek, és azok az értékek, amelynek alapján olyan elõkelõ helyen vagyunk a világ sportéletében, amely más területeken nem nagyon mondható el. Jó lenne, hogyha a gazdaság stb. más területein is olyan elõkelõ helyen lennénk, mint a sporttevékenységben. Ezek az értékek megõrzendõk, ezek a sporteredmények, ezt a színvonalat a magyar társadalom tõlünk elvárja.
Viszont korántsem ilyen jó a helyzet az egészségügyi mutatókat tekintve. Azt hiszem, hogy ezt mindenki tudja, hogy az egészségügyi mutatók tekintetében a helyzetünk rendkívül rossz. Valahogy olyan helyzetet kell elõteremtenünk, hogy ez a sporttörvény ne csak azt segítse elõ, hogy megmaradjanak azok az értékek, megmaradjanak azok az eredmények - hosszú távon megmaradjanak -, amit a magyar sport elért, hanem ugyanakkor tegye lehetõvé, hogy a magyar lakosság egészségügye, a magyar tanuló ifjúság, a felnövekvõ nemzedék egészsége végre szintén valamilyen magasabb színvonalat érjen el.
A továbbiakban szeretnék néhány kérdésrõl szólni. A Sporttanács kérdésköre. A KDNP nem tartja szerencsésnek a Sporttanács ilyen szintû felállítását. Valahogy ebben a törvénytervezetbõl nem tûnik ki, hogy most itt társadalmi irányítás van, vagy állami irányítás van. A Sporttanács és az OTSH egymáshoz való viszonya szabályozatlan, és véleményünk szerint a Sporttanácsnak túlságosan nagy a hatásköre, és ez mintegy olyan elgondolást indukál bennünk, hogy az állam ezen a ponton megpróbál hátrábbhúzódni és kivonulni a sport irányításának a kérdéskörébõl. Semmiképpen nem tartjuk szerencsésnek, hogy például a pénzek elosztásában a Sporttanácsnak ilyen elsõdleges szerepe van.
A másik nagy terület a sport-közalapítványok kérdésköre. Az NSKA, illetve NISZKA néven létrehozandó sportalapítványoknál - itt, amit nagyon fontosnak tartunk, hogy a kuratórium megszervezését és a kuratóriumba való delegálásnak a pontosítását fontosnak tartanám.
(10.00)
A sport irányítási rendszere, ami szintén felmerült az elõzõ hozzászólásokban is, a KDNP véleménye szerint mindenképpen szükség van valamilyen területi szintû irányításra. Ebbõl a szempontból úgy érezzük, hogy a megyei sporthivatalok jó munkát végeztek, és ez más felszólalásokból is elhangzott, hogy ez a munka megfelelõ volt. Nem vagyok természetesen ellene az önkormányzati irányításnak sem, de mint Szentkuti Károly képviselõtársam már érintette, meg kell oldani a megyei jogú városok kérdéskörét. Hiszen a megyei jogú városokban számos olyan sportegyesület mûködik, amelyek a magyar sport élvonalát jelentik.
Azután mûködnek olyan egyesületek, amelyek a tömegsport bázisát jelentik, a rekreáció stb. bázisát is jelentik, és valahol ebben a tervezetben, és az elképzelések szerint, amely szerint a megyei önkormányzathoz kerülne a sport területi irányítása, ebben a tervezetben a megyei jogú városoknak nincs helye. Ez pedig óriási hiba, ez mindenképpen megoldandó, hiszen itt az a huszonvalahány megyei jogú város, az óriási súlyt és erõt képvisel.
A törvényességi felügyelet kérdéskörében az a véleményünk, hogy itt az OTSH-jogosítványok, illetve az OTSH és az ügyészségi jogosítványok alapján a törvény viszonylag elfogadhatóan szabályoz.
Az ellenõrzés kérdéskörében szintén kereszténydemokrata képviselõ, Rusznák Miklós képviselõtársunk adta be már korábban a parlament önálló sportbizottságának a létrehozására vonatkozó javaslatát. A KDNP messzemenõen támogatja ezt a javaslatot, ugyanis úgy érezzük, hogy a sport az a terület, amely nem nélkülözheti azt, hogy ezt a területet felügyelje, irányítsa egy olyan szervezet, amely a parlament önálló sportbizottsága képében jelenik meg.
Minden képviselõtársam elmondta azt, hogy a finanszírozás kérdése a gyenge pontja ennek a törvénytervezetnek. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy ez a kérdés megoldatlan. Mi a magunk részérõl azt javasolnánk, nem tudom, hogy megoldható-e, de mindenképpen azt javasolnánk, hogy ez egy fix összegben történjen meghatározásra - a költségvetés másfél százalékában vagy két százalékában. Nyilván ebben az esetben nem tudom, hogy annak van-e realitása, vagy van-e lehetõsége, de mindenképpen ezt a vonalat kell követni.
Még egy kérdést kell hogy megemlítsek: az ingatlanok kérdéskörét. Nagyon érdekesek a vélemények. Itt arra szeretnék rámutatni, hogy még önkormányzati emberek vonatkozásában is eltérõek a vélemények. Tehát valószínû, hogy helyes az a koncepció, hogy egyrészt az egyesületek, másrészt pedig az önkormányzatokat kívánja az ingatlanokban részesíteni a kormányzat, viszont a sorrendiség esetében, akár önkormányzati emberek vonatkozásában, akár sportvezetõk vonatkozásában, eltérõ véleményeket tapasztalunk. Ezt mindenképpen el kell mondani, hiszen önkormányzati vezetõtõl hallottam, aki amellett érvelt, hogy kapják meg a sportegyesületek a sport célú ingatlanokat és csak másodsorban kapja meg az önkormányzat, viszont találkoztam olyan önkormányzati emberrel, aki amellett érvelt, hogy az önkormányzatok a legjobb gazdái a sportingatlanoknak.
Még további kiegészítés kell, hogy mennyire eltérõek itt a vélemények. Találkoztam olyan sportvezetõvel, aki viszont az önkormányzatok elsõdlegessége, és nem a sportszervezetek elsõdlegessége mellett érvelt.
Én hozzávetõleg ezt szerettem volna elmondani a KDNP nevében, és úgy érezzük, hogy a megfelelõ módosításokkal ez a sporttörvény elfogadható alapot teremthet ahhoz, hogy a jövõben a sport irányítását elvégezze. Kérjük a tisztelt kormánypárti képviselõtársainkat, hogy támogassák az általunk beadott javaslatokat, mert úgy érezzük, hogy ezzel is javítani tudunk a sporttörvény minõségén. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)