FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is Toller képviselõ úr elõbbi hozzászólásához szeretnék néhány gondolatot elmondani. Én azt hiszem, hogy Toller László képviselõ úr az elõbbi fölszólalásában minden akut gondról szót ejtett, ami ma a magyar sportot jellemzi, a sportfinanszírozást jellemzi, és én is az utolsó gondolata miatt kértem szót.
Ugyanis azt gondolom, hogy õ mondta ki a lényeget. Lehet nekünk sporttörvényünk, ez egy írott malaszt marad, vagy csak bizonyos felületi dolgokat rendez, ha nem hatolunk a problémák lényegére, mélyére, ha az általa említett társadalombiztosítási és adórendszerbeli dolgokat az egyesületeinknél ez a dolog, ez a folyamat, ez a sporttörvény-kérdés most nem rendezi.
(10.30)
Teljes mértékben egyetértek azzal a gondolatával is, ami arról szólt, hogy nincs esélyegyenlõség - vagy nem volt az elmúlt években - a különbözõ sportegyesületek között. Az általa elmondott példák teljes egészében alátámasztják mindazt, amit már itt korábban más képviselõtársaim is elmondtak, vezérszónoklatokban hallottunk. Rendkívül sok anomália, kuszaság jellemzi a sport egészét. Szerintem is egyszer szembe kell néznünk - elsõsorban - a finanszírozás felgyülemlett gondjaival, ezt egyszer valamilyen módon rendeznünk kell, és én azt gondolom, hogy itt most, akik a Házban ezen a vitán részt veszünk, azt gondolom, hogy teljes mértékben egyetértünk a fõ gondolatokban. Itt a legnagyobb ellenfél megint a pénzügyi kényszer, vagyis én is azt gondolom, hogy aki igazán jó sporttörvényt akar ebben a Házban elfogadni, és a társadalomban egy hosszú távon rendezni akarja ezt a kérdéskört, akkor abban egyet kell értenünk, hogy valamiféle közmegegyezés kell a kormányzaton belül, a tárcák között, adóhatóság irányában, és ezt a felgyülemlett pénzügyi ügyeket egyszerre rendezni kell, mert anélkül lehet nekünk sporttörvényünk, de nem fog megoldódni hosszú távon a dolog. Köszönöm szépen.