BAKONYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! A benyújtott sporttörvény deklarálja, hogy a sport állami feladat, a kultúra része, a társadalmi szocializáció fontos eleme. A sport életforma, az egészség megõrzése, a szabadidõ hasznos eltöltése és a személyiség fejlesztésének fontos eszköze. Nemcsak csoportképzõ, hanem társadalmi, nemzeti összetartozást szervezõ tevékenység.
A magyar sport és az élsport a világ élvonalába tartozik. Teljesítménye lélekszámban, gazdasági fejlõdésben elõbbretartó nemzeteket elõz meg. A sport népi diplomácia nyelve. Jelentõsen befolyásolja egy országról kialakult képet.
A mai magyar sportban megjelent az üzleti jelleg, de nem mindig a kiemelkedõ teljesítményt támogatja, ezért egy-egy sportágakban a világszínvonalú eredmények szegényes körülmények és szponzori támogatás nélkül születnek meg. A ma sportjának kérdése: a társadalom számára milyen prioritást jelez a sport, és teljesítménye, fontossága érvényt tud-e szerezni a költségvetési elosztásnál?
A mai magyar társadalom 21-22 milliárd forintot költ a sportra, ennek becsülhetõ áfa-tartalma 3,5-4,0 milliárd forint, amely bevétel az államnak. A szponzori támogatás nagysága körülbelül 1,2 milliárd forintra becsülhetõ, ebbõl körülbelül 200 millió forint áfa kerül vissza az államhoz.
A téli sportok, a sport- és turisztikai utazások körülbelül 400 millió forint áfa-bevételt hoznak, így mindösszesen 4,1-4,6 milliárd forint bevétele van a sporttevékenységbõl az államnak. Tehát az állam fajlagosan kevesebb támogatást ad az állami költségvetésbõl, mint amilyen arányban a sport hozzájárul az adóbevételekhez.
Az Európai Közösségben 35-40 milliárd dollár az éves fogyasztás a sport piacán, és ez a teljes végsõ fogyasztás 1,5%-a. A sport 1,5 millió foglalkoztatottat jelent az Európai Közösség országaiban. A kormányok végsõ fogyasztásában a sporttal kapcsolatos kiadások 2,1% és 0,8% között mozognak, ami azt jelenti, hogy jelentõs mértékben támogatják a sportot.
Az elõttem szóló képviselõtársam, Körösfõi László részletesen indokolta azokat a módosító indítványokat, amelyeket támogatni kívánunk, én csak röviden, ismétlésképpen említeném. Azt gondoljuk, hogy a sportnak a tényleges szükséglete mintegy 15 milliárd forint között van, de amire a mai nehéz gazdasági helyzetben lehet számítani, amely elegendõ lenne a sport finanszírozására, ez egy 3 milliárd forintos támogatás, amelyet - azt gondoljuk, hogy - nem lehetne rendszeresen kitenni a költségvetési alkufolyamatoknak.
A sport számára a kiszámíthatóság, a több évre szóló tervezés biztonsága lenne a legfontosabb. Egy olyan állandóan mûködõ forrásautomatizmusra lenne szükség, amely biztos bevételt jelenthetne mind a tömegsport, mind az élsport számára. Így, ismételve a javaslatainkat, a totó játékadójának 100%-a, a sorsolásos játékok játékadójának 50%-a, és az egyéb szerencsejátékok játékadójának 30%-a, amit javasolunk erre a forrásautomatizmusra. Talán ismert, hogy ezt két közalapítvány számára összesen gondoljuk, 2:1 arányban az NSK, illetve a NISZKA között.
Még egy rövid gondolatot szeretnék megemlíteni, ez a sportegészségügy kérdése. Azt gondolom, miközben a sportról szóló törvénnyel párhuzamosan az egészségügyi normatívákkal kapcsolatosan is folyik egy parlamenti vita, szeretném megemlíteni azt, hogy a sportegészségügyi hálózatot mindenképpen egyben kell tartani.
(11.40)
Meg kell õrizni azokat a strukturális és intézményi háttereket, amelyek jelen pillanatban a sportot szolgálják. Így azt gondolom, hogy a sportot szolgálja az Országos Sportegészségügyi Intézet, közismert nevén a Sportkórház, amelyik különleges, a sportot szolgáló, megelõzõ, illetve egyéb sportfunkciókat tud szolgálni, illetve ott tudják elvégezni azokat a sport céljára lévõ beavatkozásokat, amelyek a sportolók egészségét védik. Ugyancsak szeretném itt megemlíteni a doppinglabor fontosságát és a sportegészségügyben lévõ kutatás fontosságát, amelyre tisztelettel felhívnám a képviselõtársaim figyelmét.
Mivel nagyon kevés az idõnk, hogy a többi képviselõtársam is szólni tudjon, ezért átadom nekik a szót. Egyetlenegy utolsó gondolattal: azt gondolom, hogy a mai magyar társadalomban a sport ügye sokkal fontosabb, mint amilyen ma itt az érdeklõdés. Én azt gondolom, hogy ez az egyetlen dolog ma, ahol ha kimegyünk egy sportrendezvényre, azt kiabáljuk, hogy "Hajrá magyarok!". Gondoljuk meg ennek a fontosságát. Kevés olyan dolog van, amelyik nem megosztja a mai magyar közvéleményt, hanem összetartja. Köszönöm szépen. (Általános taps.)