DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Az elsõ megjegyzésem az lenne, hogy ezt a Házszabályt konszenzussal hoztuk létre. Nagyon illene ott és azokon a pontokon módosítani csak, ahol ez a konszenzus megvan, és számos ponton megvan ez a konszenzus. Nagyon sajnálatos, hogy a kormánypártok más ponton is hozzányúlnak. A fontos és nem fontos kérdésekrõl. Én azt hiszem, hogy ez nem egyéni megítélésen múlik, hogy melyik kérdés fontos és melyik nem fontos. Az egyéni megítélés lehet nagyon sokféle.
Ugyanakkor mindenféle közvélemény-kutatások szerint a parlamenti közvetítések e részének magasan a legnagyobb a nézettsége. Ezek szerint az emberek szerint, a magyar állampolgárok szerint ezek a felszólalások mégiscsak fontosak.
Elhangzott az, hogy kormánypártokat és ellenzéket egyaránt érint ez a korlátozás és itt tulajdonképpen a kormánypártok önkorlátozásáról is szó van. Itt csak csatlakoznék ahhoz, amit Szájer képviselõ úr elmondott: az ellenzéknek lényegesen korlátozottabbak a megnyilvánulási lehetõségei, hogyha ez nem így lenne, hanem úgy lenne, mint az elõzõ ciklusban, akkor valószínûleg most kevesebb lenne a napirend elõtti felszólalások száma, kevesebb mint, még amennyi az elõzõ ciklusban volt.
A negyedik megjegyzésem. Azt mondják, hogy a fõ célja ennek az idõmegtakarítás. Ha csak az idõmegtakarítás lenne a célja, akkor bõségesen elég lett volna elvenni az úgynevezett kétperces hozzászólások lehetõségét, mert ez több mint felével csökkentené az idõt. Itt nemcsak arról van szó, itt az egyik napot is elvették, pontosabban minden napot elvettek. Egyetlenegy napot hagytak meg egy ülés alatt: itt - ezért kifejezetten az ellenzék visszanyomásáról van szó és nem idõmegtakarításról, mert az idõmegtakarításhoz erre egyáltalán nem lett volna szükség.
Most sem mondhat egy napirend elõttinél többet egy frakció - ezt csak jelzem Bauer képviselõ úrnak. És akkor - elnézést, letelt a két perc és be is fejezem. (Gyér taps a jobb oldalon.)