KÖRÖSFÕI LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvénytervezetben szereplõ, a felsõoktatási intézmények által folytatható új képzési módról szeretnék szólni. Ez az új képzési mód az akkreditált iskolarendszeri felsõfokú szakképzés. Ez a képzési mód posztszekunderi szakképzés néven terjedt el a szakmai köztudatban, és szervezésének szabályozására mindmáig hazánkban nem került sor, ez a kérdés jelenleg rendezetlen, ugyanakkor a fejlett ipari országokban ez a kérdés igen elterjedt. Néhány magyarországi fõiskolán is megindult már ez a fajta képzés, elsõsorban a pénzügy, számvitel, kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, egészségügy, számítástechnika területén, de ez a képzés jelenleg önköltséges rendszerû és nincs szabályozva a helye a felsõfokú oktatási rendszeren belül. Bár az elõzõ parlamenti ciklusban többször is kísérletet tettünk a képzés szabályozására, magam is nyújtottam be módosító indítványt ez ügyben, nem történt semmi. Most végre a felsõoktatásról szóló törvény keretein belül a mûvelõdési tárca rendezni kívánja ezt a kérdést.
A törvénytervezet szerint felsõoktatási intézmények a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzést folytathatnak, és ennek megfelelõ bizonyítványt adhatna ki az országos képzési jegyzék felsõfokú képzettségi szintre külön elõírt követelményei szerint.
(20.00)
E képzés feltétele az, hogy a felsõoktatási intézmény biztosítsa az egyetemi, fõiskolai szinten való továbblépés lehetõségét, s a felsõfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada, az egyetemi, fõiskolai képzési szinten kreditértékként beszámítható legyen. Ugyanígy fordítva is. Az egyetemi, fõiskolai képzésben szerzett ismeretanyag egyharmada szintén beszámítható legyen a felsõfokú szakképzésnél. A törvényjavaslat így a felsõfokú szakemberképzés új szakképzési szintjét kívánja megteremteni. Ugyanakkor a felsõoktatásban résztvevõ hallgatói létszám növelését is célozza úgy, hogy egyben biztosítja az akkreditált iskolarendszeri felsõfokú szakképzést, és a jelenlegi képzési szintek közötti átjárhatóságot, és elõsegíti a képzési programok tudatos egymásra épülését.
Amiket most elmondtam, ezek miatt tartom én nagy jelentõségûnek az ilyenfajta akkreditált felsõfokú iskolarendszerû szakképzés íly módon történõ bevezetését. Az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben részt vevõ személy a törvénytervezet szerint a felsõoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A törvénytervezet szerint a felsõoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenõrzésére a kormány magyar akkreditációs bizottságot hoz létre. Ennek feladata lenne többek között, véleményt nyílvánítani a felsõfokú intézményekben akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés indításáról. Itt szükségesnek tartanám, hogy a magyar akkreditációs bizottság feladatai között nevesítve legyenek mind a programakkreditáció, mind az intézményi akkreditáció feladatai.
Szabályozza a törvénytervezet az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés idõtartamát is, melyet minimum két évben határoz meg. Szükségesnek tartom viszont, hogy a törvény mondja ki, hogy a fõiskolai, illetve egyetemi végzettség megszerzése után a képzési idõbe beszámítható legyen az akkreditált felsõfokú szakképzés. Ugyanis e képzés egyik lényeges eleme éppen az, hogy ismeretanyagának jelentõs része a szakirányú továbbtanulásnál beszámítható. Amennyiben a törvény a beszámítással nem teszi lehetõvé a fõiskolai, vagy egyetemi képzési idõ csökkentését, úgy a beszámíthatóság jelentõségét veszti. A képzési idõ beszámítással történõ csökkenthetõsége mind a hallgató, mind pedig a költségvetés számára elõnyöket s jelentõs megtakarítást eredményezhet.
Szabályozza a törvénytervezet az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés egyenértékûségét is a külföldi felsõfokú szakképzettséggel. Az egyenértékûség feltétele, hogy elõször: a bizonyítványt elismert külföldi intézmény adja ki, másodszor: a külföldi állam joga alapján is felsõfokú szakképzést tanúsítson, és végül a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetõk legyenek a magyar szakképesítési követelményeknek.
A törvénytervezet kimondja, hogy az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésrõl, akkreditációjáról és külön szintû szakmai követelményeinek meghatározásáról kormányrendeletet kell alkotni, legkésõbb ez év december 31- éig. A törvény akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésre vonatkozó rendelkezései a kormányrendelet hatályba lépésével egyidejûleg lépnének hatályba.
Végül megjegyezni kívánom, de nagyon fontosnak tartom, hogy a törvénytervezet fogalmi meghatározásainál pontosítani kell az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés meghatározását, melyet nem lehet leszûkíteni csak a felsõoktatás intézményeire. Ide tartozik a felsõoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában történõ, tanulói jogviszonyt eredményezõ szakképzés is.
Tisztelt Ház! Az általam ismertetett módosításokat szükségesnek tartom, ezekre adtam be módosító indítványokat. Ezzel együtt úgy itélem meg, hogy egy régóta esedékes, és a felsõfokú szakemberképzés szempontjából nagy jelentõségû törvényi szabályozásnak tesz eleget a törvénytervezet, az akkreditált iskolarendszeri felsõfokú szakképzés bevezetésével.
Köszönöm a figyelmet. (Általános taps.)