DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Ebben a szakaszban három olyan módosító javaslatot szeretnék kiemelni, amelyet részben képviselõtársaimmal, részben egyedül nyújtottam be, és amelynek az indoklását fontosnak tartom.
Az egyik a 110., amelynek az utolsó mondata arról szól, hogy a nem állami felsõoktatási intézménybe egyetemi tanár kinevezése, illetõleg felmentése a fenntartó hatáskörébe tartozik. Én úgy vélem, hogy ez a magánegyetemek és az egyházi egyetemek esetében egészen természetes, csak sajnálni tudom, hogy az elõterjesztõ ezzel a javaslattal nem értett egyet.
A másik eleme ugyanennek az elõterjesztésnek lényegében egy... lehet, hogy szóhasználati különbségnek tûnik, de számomra mégis ennél fontosabb: az eredeti szövegben ugyan az szerepel, hogy "Az intézményi tanács az egyetemi tanári pályázatokat véleményezi." Az én megítélésem szerint ennél több illeti meg az intézményi tanácsot. A hagyományos egyetemi struktúrában ezt a kinevezést az egyetem tanácsa bírálja el. Úgy vélem, hogy ha az európai egyetemek normáit akarjuk követni, akkor ez a megfogalmazás pontosabb, mint az, hogy az intézményi tanács véleményezi az egyetemi tanári kinevezéseket.
A másik ilyen általam fontosnak tartott mozzanat ebben a szakaszban, vagy javaslat ebben a szakaszban a 119., amely ötévenként oktatásmentes kutatási alkotóidõszak engedélyezésének a lehetõségét teremti meg az egyetemek számára. Úgy vélem, nem állok egyedül azzal a nézetemmel, hogy nagyon jó lenne, hogyha a felsõoktatás oktatói, kutatói, az egyetemek és fõiskolák tanárai, docensei sokkal több idõt fordíthatnának a tudományos kutatásra. És ha ezt ötévenként egyszer az intézmény lehetõvé teszi számukra, akkor valójában nem erõlteti meg magát túlságosan, hogy ezzel a nem teljesen szalonképes kifejezéssel éljek, ráadásul úgy, hogyha az oktató a kutatási idõszak lejártával az intézményi szabályzatban meghatározottak szerint kutatási eredményeit is köteles az intézménynek bemutatni.
A harmadik elem, amit szeretnék ennek a szakasznak az indítványaiból kiemelni, az a 126., amely azt mondja ki, ami nagyon sok egyetemen és fõiskolán ma is gyakorlat, hogy a tanulmányok támogatására, felsõfokú képzésben részt vevés a felsõoktatási intézmény által folytatott felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgatókkal természetes és jogi személy tanulmányi szerzõdést köthet. Meg kell mondanom, a debreceni egyetemen legalább száz ilyen hallgató van, akivel a HAGE tanulmányi szerzõdést köt és támogatja az õ tanulmányait.
Teljesen érthetetlen számomra, hogy a költségvetési bizottságnak egyharmada sem támogatja ezt az indítványt, és a költségvetési bizottság ülésén a kormány képviselõje sem értett egyet. Az oktatási bizottság támogatta és az oktatási bizottság ülésén a kormány képviselõje is egyetértett. Valószínûleg nem olvasták el jól képviselõtársaim a javaslatot, hiszen ez nem arról szól, hogy valamilyen plusz költsége lenne a magyar államnak, hiszen arról szól a javaslat, hogy természetes és jogi személyek támogathatják az egyetemi és fõiskolai hallgatókat. Tehát ez az államnak egy fillérjébe sem kerül. Hogy miért nem lehet ezt támogatni, miután a költségvetésnek - amint mondottam - egy fillérjébe sem kerül ez a támogatás, ezt igazából nem tudom megérteni. Ennek megfelelõen a javaslatomat szeretném a jövõben is, a következõkben is fenntartani.