DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Ismét köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Három, e szakaszhoz tartozó módosító indítványhoz szeretném a tisztelt Ház támogatását megnyerni. A 240., a 241. és a 244. pontok alatt jelzett indítványokról van szó. Annál is inkább kérem ehhez a tisztelt Ház támogatását, mert noha az oktatási bizottság támogatta e módosító indítványokat, az elõterjesztõ képviselõje a bizottsági ülésen nem értett egyet ezekkel az indítványokkal. Három, egymással összefüggõ indítványról van szó, melyek a magyar felsõoktatás képzési szintjeinek kérdésében próbálnak világos, talán logikus, áttekinthetõ képet adni a törvényjavaslatban.
Úgy érzem, hogy sem a korábban elfogadott felsõoktatási törvény, sem a mostani módosítás nem ad világos útmutatást és eligazítást a képzési szintek kérdéskörében a felsõoktatási intézményeknek. E három módosító javaslat szeretné világosan megkülönböztetve látni a magyar felsõoktatás képzési szintjeit, szeretné ezekhez hozzárendelni azt, hogy milyen idõtartamban folyhat e képzési szinteken a képzés, és szeretné jelentõs részben beazonosítani a felsõoktatási intézménytípusokkal is e képzési szintek teljesítését, illetve megvalósítását. Az indítvány értelmében négy képzési szintet kellene világosan megkülönböztetni a magyar felsõoktatásban. Elõször az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést, másodszor a fõiskolai szintû képzést, amely magában foglalná a fõiskolai szintû alapképzést, és a fõiskolai szakirányú továbbképzést, harmadik szintként a módosító indítvány az egyetemi szintû alapképzést javasolja megjelölni és végül negyedik szintként a posztgraduális képzést, amely magában foglalja az egyetemi szakirányú továbbképzést, valamint a doktori, illetve mesterképzést.
Szeretném hangsúlyozottan rögzíteni, hogy a képzési szintek nem valamilyen hierarchiába kívánják rendezni a különbözõ képzési formákat. Még kevésbé próbálják a különbözõ intézménytípusokat valamilyen hierarchikus rendszerbe szedni. De fontos megkülönböztetnünk ezeket a képzési szinteket, hiszen ezek ma jelentõs mértékben keverednek a jelenlegi törvényszövegben és nem adnak, ahogy mondtam, valóságos eligazodást, valóságos útmutatást a felsõoktatási intézmények számára.
A módosító indítvány javasolja a különbözõ intézménytípusokkal is beazonosítani ezeket a képzési szinteket. Ennek értelmében a fõiskolák akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést, fõiskolai szintû alapképzést, fõiskolai szakirányú továbbképzést végezhetnének. Az egyetemek akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést, fõiskolai és egyetemi szintû alapképzést, szakirányú továbbképzést, doktori képzést, a mûvészeti egyetemek, valamint más egyetemek mûvészeti szakjaikon mesterképzést folytathatnának.
Hogy a hierarchia még kevésbé jelenjen meg, ezért a módosító indítványnak van egy általam nagyon fontosnak tartott kiegészítõ eleme is. E szerint a törvénynek ki kellene mondania, hogy a fõiskolák egyes szakokon a megfelelõ akkreditációs eljárás alapján egyetemi szintû alapképzést is folytathatnak. Én azt hiszem, ez döntõ jelentõségû lehet az egyes fõiskolák számára, hiszen olyan mozgósító erõt rejt magában ez, amely a jelenlegi fõiskolai kör további fejlõdésének irányába mozdíthatná el ezeket az intézményeket.
(18.50)
Kérem a tisztelt Háztól és a képviselõtársaktól, hogy a szükséges megfontolások után támogassák ezeket a módosító indítványokat. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps a teremben.)