DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm, elnök asszony, és köszönöm Farkas Imre képviselõ úrnak az elõzõ hozzászólását, ami ismét csak azt bizonyítja, hogyha egy összevissza szakadozott kabátot megpróbálunk imitt- amott befoltozni, akkor ennek az lesz a következménye, hogy a folthoz húzott szálak mentén további szakadások jönnek létre. Ugyanis ez a nyugdíjrendszer a '75. évi II. óta annyi módosítást ért meg a szerencsétlen, hogy múltkor, amikor megpróbáltam kiszámítani saját nyugdíjamat, hát nyugdíjbiztosítási önkormányzat vezetõ szakértõinek társaságában két hét alatt nem jutottunk döntésre.
Ugyanis ez egy egyedülállóan bonyolult rendszer. Itt ugye figyelembe veszünk életkort, amikor nyugdíjba lehet vonulni, szolgálati idõt, amit ledolgozott az illetõ, az átlagkeresetet, amit ezalatt befizetett bizonyos degresszióval, szolgálati idõ módosítást gyerekek meg egyebek szerint és még ehhez a korkedvezményt a foglalkozás jellege szerint. Ez így egyszerûen áttekinthetetlen, kezelhetetlen, és ezért mondtam én azt, hogy amíg a teljes rendszer átalakítása õsszel sorra nem kerül, addig egy-egy eleméhez hozzányúlni életveszélyes, mert ha valahonnan kihúzunk egy szálat, ott csak nagyobb lyukat hozunk létre. Itt alapvetõen arról van szó, hogy valaki mennyi ideig fizeti a járulékot, és utána mennyi ideig kapja a járadékot, a nyugdíjat.
Meg kell mondani, hogy Magyarországon a várható életkor miatt a nyugdíjban töltött idõ, amit tehát az ember pénzt felvesz, legrövidebb Európában és az életkornöveléssel ez tovább fog romlani. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) Tehát itt ezt a két kérdést kéne egymással pariba állítani, szembesíteni, és egy világos áttekinthetõ rendszert kéne csinálni.
Én ezt kértem az elején, és ehhez csak érveket szolgáltatott képviselõ úr. Köszönöm szépen.
(10.30)