DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szeretnék csatlakozni Orosz István képviselõtársamhoz, hiszen ebben a szakaszban több hétpárti, plusz függetlenek által támogatott módosító indítványt adtunk be, ami biztosítja a szülõknek a vallásszabadsághoz való jogát, vagyis azt a jogát, hogy a gyermeküket egyházi nevelésben részesítsék. Ez a módosító csomag nem a képviselõk saját elhatározásából született, de ugyanakkor tulajdonképpen a négy történelmi egyház kérésére jött létre, és úgy gondoljuk, hogy nagyon méltányolandó, és nagyon kérem a Házat, hogy méltányolja ezt a csomagot. Hiszen itt nem arról van szó, hogy bármiféle óriási követelés jelenik meg, hanem tulajdonképpen azok az intézmények, amelyek jelenleg mûködnek, azoknak az intézményeknek a további mûködését szeretnénk garantálni és biztonságban látni. Úgy gondoljuk, hogy egy demokratikus oktatási rendszerben a 97 százalékos önkormányzati és állami intézménytömeg mellett egy 3 százalékos, 2,7 százalékos egyházi, alapítványi és magánintézmények támogatása is rendkívül indokolt.
A csomag másik részében egyéni képviselõi indítványok szerepelnek, amelyeknek egyik része, úgy gondolom, arra vonatkozik, hogy hogyan lehetne egy kicsit szebbé, barátságosabbá tenni a törvény azon vonatkozásait, amely egy óriási félelmet - vagy a törvénymódosítás azon vonatkozásait, amelyik egy óriási félelmet - tükröz a vallásos neveléssel szemben. Én úgy hiszem, hogy ezek a túlbiztosítások egy jogállamban teljesen fölöslegesek, hiszen higgyünk a demokráciában, és higgyünk abban, hogy a szülõk tudják, hogy hogyan kívánják nevelni a gyerekeiket.
Ugyanakkor nagyon furcsa, nemcsak a lelkiismereti szabadság, hanem a szülõi jogok tekintetében is, hogy a szülõktõl is védeni kívánja a törvény a gyerekeket. Nem gondolom és nem tartom indokoltnak, hogy itt külön védelem jelenjen meg - én úgy hiszem, hogy egészséges, normális családban teljesen természetes, hogy a gyermekekkel az életkoroknak megfelelõen megbeszélik részben azt, hogy hogyan kívánják iskoláztatni, részben azt, hogy milyen nevelésben részesüljenek, de nem lenne jó, hogyha az ENSZ Gyermeki Jogok Alapokmányából a mondatoknak csak az egyik felét emelnénk át a közoktatási törvénybe, a szülõi felelõsségre vonatkozó másik felét pedig nem. Ezért ilyen irányban több módosító indítványt is fogalmazott meg a Magyar Demokrata Fórum, illetve jómagam.
Még ugyanebben a csomagban található az a módosító indítvány, amelyik az érettségire vonatkozik. A késõbbiek során ez megint szóba kerül, úgyhogy azért egy kicsit tanácstalan vagyok, hogy érdemes-e itt figyelembe venni, vagy a késõbbiek során mondjuk el, de úgy gondolom, hogy miután még mindig nem rendezett, és még nem nagyon tudjuk, hogy mit kívánnak a kétszintû érettségi tekintetében, illetve a választható tantárgyak tekintetében létrehozni, majd erre a tartalmi szabályozásnál szeretnék visszatérni.
Képviselõtársam, Kelemen András beszélni fog arról, hogy a kisebbségi oktatás területén milyen megszorítások történtek a közoktatási törvény módosításában, én úgy gondolom, hogy ezt is érdemes lenne, és felhívnám a figyelmet, a parlamenti képviselõk figyelmét arra, hogy nem lenne jó, hogyha a magyar parlament által elfogadott közoktatási törvény módosítása kevesebb jogot biztosítana a kisebbségeknek, mint amit a '93-as közoktatási törvény biztosított. Tehát a csorbítások nem lennének jók, nemcsak azért, mert úgy gondoljuk, hogy a hazai kisebbségeknek is rendelkezniük kell azokkal a jogokkal, hanem azt gondolom, hogy ennek a határon túli vonatkozását is figyelembe kellene venni. Köszönöm szépen.