DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót, és két dologra szeretnék reagálni.
Az egyik: úgy gondolom, hogy egyértelmûvé kell tenni mindenki számára, és sajnos a törvény megfogalmazásában ez, sõt még a módosításban sem egyértelmû, hogy igenis van, aki 18 éves korig jár iskolába, és érettségit fog feltehetõleg tenni, bár nem biztos, hiszen nem kötelezõ, annak egy másfajta tantervi szabályozás van, és másfajta annak, aki tíz osztályt végez el. Hiszen akkor semmi értelme nincsen, hogyha egyszer már lezárunk minden tantárgyat a 16. életévében, s utána megint lezárjuk a 18. életévében. Aki tanított, vagy aki végiggondolja egy-egy tantárgy területén a kialakítandó tantervet, az pontosan tudja, hogy így semmi értelme nincsen.
A másik dolog, hogy azt is világossá kell tenni, hogy a kétszintû érettséginek vannak következményei. Márpedig az egyik következménye az, hogy aki az alacsonyabb szintû érettségit teszi, az ilyen formában nem jogosít továbbtanulásra, mert nyilvánvaló, hogy az egyetemek elõ fogják írni, hogy melyik tantárgyakból követelnek meg magasabb szintû érettségit, és ha még az is szerepel a törvényben, hogy 16 éves korában választ a gyerek tantárgyat, akkor nyilvánvaló, hogy ez egy 16 éves kori választást vagy szelekciót jelent.
A harmadik pedig: szó nincs a közoktatási törvényben arról, hogy nem kell felvételit tenni. Egyetlenegy dologban, hogy az adott évben nem kell írásbeli felvételit tenni az egyetemen vagy a fõiskolán, de a következõ évben, vagy pedig az egyetemektõl és a fõiskoláktól függõen lehet, vagy elõírhatnak olyan felvételi követelményt, ami természetesen azt jelenti, hogy vizsgáztatják a jelölteket. Tehát nem lenne célszerû a közvélemény számára sem, a magunk számára sem megtévesztõ nyilatkozatokat tenni. Köszönöm.