DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Két olyan módosító indítványomat szeretném megindokolni a részletes vitában, amely összefügg egymással. Az egyik a pedagógus szakvizsgára vonatkozik, a másik pedig a pedagógusok kötelezõ továbbképzésére. Az egyik a 73-as szám alatt található, a másik ugyan a 93-as, tehát még beletartozik ebbe a csomagba.
Sajnálom, hogy azt a módosító indítványomat, amelyet a szakvizsgával kapcsolatosan benyújtottam, az elõterjesztõ nem tudja támogatni, s a bizottság is csak részben támogatta. Szeretném felhívni a tisztelt képviselõtársaim figyelmét, hogy egy nagyon radikális változtatásról van szó, amely hatályba természetesen csak sokkal késõbb fog lépni. Most, ha eldöntünk egy ilyen radikális kérdést, akkor minden oldalról végig kell gondolnunk ennek a lehetséges hatásait. A kérdés az, hogy lehetséges-e olyan törvénymódosítás, amelyben a pedagógus szakvizsga letételét és a továbbképzés eredményes letételét alkalmazási feltételnek tekintjük? Az én megítélésem szerint nem lehet, meg kell mondanom, hogy nemcsak jogalkotásbéli problémáim, hanem idõnként alkotmányossági problémáim is vannak e tekintetben.
Szeretném megindokolni, hogy mi az, amit ebben a törvényjavaslatban a pedagógus szakvizsgáról megtudunk. Mindenekelõtt megtudjuk róla azt, hogy a diploma megszerzése után tíz év múlva, tíz év alatt kötelezõ ilyet letenni, és ha tíz év alatt nem teszi le a pedagógus, akkor a továbbiakban nem foglalkoztatható pedagógus munkakörben, és a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni. Megtudjuk azt, hogy - egy, a törvényhez mellékelt kormányhatározat- tervezetbõl - mindez csak arra vonatkozik, nem tudom, hogy miért nincs a törvényben, aki 1997. szeptember 1-jétõl kezdi meg tanulmányait, amivel nyilván egyet lehet érteni, hiszen a jelenleg alkalmazottak még nem úgy léptek a pályára, hogy tudták volna, hogy az alkalmazásnak lesz egy ilyen feltétele. Megtudjuk azt, hogy a '97-ben munkájukat megkezdõk, vagy egyetemi-, fõiskolai tanulmányaikat megkezdõk végzés után tíz évvel, tíz év alatt kötelezõ, hogy letegyék ezt a szakvizsgát, de nem tudunk semmit, hogy mi ez a szakvizsga. A törvényben én legalábbis egy árva szót sem olvastam arról, hogy mit kell tartalmaznia a szakvizsgának. Tehát elfogadunk egy törvényt, amelyikrõl tudjuk azt, hogy kötelezõ, elfogadjuk azt, hogy milyen határidõk között kell ezt a törvényt hatályba léptetni, de nem tudjuk azt, hogy mit tartalmaz igazában a pedagógus szakvizsga. Nekem vannak gondjaim, megpróbáltam sok oldalról megközelíteni és értelmezni, hogy mit jelent ez a pedagógus szakvizsga, meg kell vallanom, hogy nem jutottam önmagammal sem dûlõre, lehet, hogy ez abból fakad, hogy én, mondjuk nem jól olvasom a törvény szövegét vagy nehezebb felfogású vagyok az átlagnál. Sok mindent el lehet képzelni, vagy azt is elképzelem, hogy nincs benne a törvényben, és ha nincs benne, akkor ez nagyon nem jó, hogyha nincs benne a törvényben.
Persze, lehetnek analógiái az embernek ugye, mert azért van a mai közalkalmazottak között jó néhány olyan közalkalmazotti pálya, terület, ahol a szakvizsga kötelezõ elõírás.
Mindenekelõtt az orvosi pálya, ahol, ugye bizonyos mûködési feltétel az, hogy az illetõ szakvizsgát szerezzen. Tudom, hogy van mondjuk fül- orr- gégész szakorvos, aki úgy mûködhet fül- orr- gégészként, hogy ezt a szakvizsgát letette. Ugyanakkor az általános orvosi diplomáját senki nem vonja kétségbe a szakvizsga letétele után, csak azt jelenti, hogy ezen a speciális területen õ szakorvosként mûködhet. Na most, ezt gondoljuk megvalósítani a pedagógusok esetében? Tehát arról van szó, hogy valamilyen speciális területre szakvizsgát
tesz a pedagógus, és akkor ezen a speciális területen mûködhet? Hát, én félek tõle, hogy nem erre gondolnak a törvényalkotók, mert ez azt jelentené, hogy vissza fog jönni hozzánk az egyetemre jó néhány pedagógus, és azt fogja mondani, hogy neki van egyszakos diplomája - mondjuk az, hogy történelem- magyar szakos tanár -, és a további szakvizsga azt jelenti, hogy mondjuk õ a középkor történetében lesz specialista. Ennek megfelelõen itt teremtünk egy olyan helyzetet, mint amilyen az orvosok esetében a fül- orr- gégész vagy a belgyógyász, vagy nem tudom, milyen más szakvizsga eredményeként megszületett. Vagy a biológus tanárt, mondjuk sejtbiológussá fogjuk képezni a szakvizsgával?
További kérdéseim vannak, miután nem olvasható ki a törvénybõl, hogy mit jelent ez a szakvizsga, továbbra is csak találgatásokra vagyok utalva. Van speciális, illetve van szakvizsga a jogászok területén, ugye, aki bírói szakvizsgát tett, az bíró lehet, aki ügyvédi szakvizsgát tett, az ügyvéd lehet, de ott sem feltétele a diploma, nem attól függ, hogy mûködhet, bíróként nem mûködhet nyilvánvalóan, ha nincs bírói szakvizsgája, de a diplomáját nem veszélyezteti az, hogyha nem tesz bírói szakvizsgát vagy ügyvédi szakvizsgát. Na most, ebben az esetben tehát én - miután nem tudok igazában meggyõzõdni arról, hogy mit jelent a pedagógiai szakvizsga - ennek megfelelõen azt a megállapítást, hogy ez az alkalmazás feltétele, és ha valaki ezt nem teszi le, amirõl nem tudjuk, hogy mit kellene letennie, ezt a feltételt semmiképpen sem tudom elfogadni.
Módosító indítványomnak az volt a lényege, hogy ez az elõrehaladásnak, az elõrelépésnek lehet feltétele, tehát legyen több az, aki egy ilyen szakvizsgát tett, mint az, aki nem tett ilyen szakvizsgát, de semmiképpen sem lehet az alkalmaztatás feltétele. Arra kérem képviselõtársaimat, gondolják végig, hogy lehetséges-e egy ilyenfajta biankó csekket adnunk a végrehajtási utasításban a kormánynak, vagy az adott szakminisztériumnak arra, hogy majd abban döntsék el és mondják meg, hogy mit tartalmaz ez a pedagógus szakvizsga.
További kérdéseim is vannak, és nem véletlenül fogalmaztam meg a módosító indítványt úgy, ahogy megfogalmaztam. Nem derül ki a törvénybõl, hogy ki tehet szakvizsgát. A nem közalkalmazott pedagógusok például tehetnek-e szakvizsgát? Remélem, biztosan õk is tehetnek, de ez nem derül ki. Ki vannak-e zárva a szakvizsga letételébõl a pedagógus diplomával rendelkezõk, akik nem pedagóguspályán helyezkedtek el, újságírók, könyvtárosok, és így tovább, és így tovább? (Hegyi Gyula bekiabál: Képviselõk.) Képviselõk is igen, köszönöm szépen. És ha tíz évig õk nem tesznek szakvizsgát, akkor mi történik velük, õk is elveszítik a pedagógus diplomájukat? Tehát tovább, ha tíz évig nem tettek szakvizsgát, nem tudom, hogy tehetnek-e, de ha nem tettek, akkor az õ diplomájuk sem lesz érvényes? Vagy õk majd tíz év után is nyugodtan visszatérhetnek a pedagóguspályára, szemben azokkal, akik tíz évig a pedagóguspályán dolgoztak, és õk esetleg nem tesznek szakvizsgát, tehát õket elbocsátjuk, azokat, akik nem pedagóguspályán mûködtek, visszatérnek ide, és nyugodtan mûködhetnek pedagógusként.
(12.20)
Mi történik azokkal - és ez szociális kérdés -, akik közben, tíz év alatt, mondjuk három gyereket szültek. Ne adj' isten, ilyen is elõfordulhat, nagyon ritkán van már Magyarországon, sajnos, de ilyen is elõfordulhat, és emiatt nem tudják letenni ezt a szakvizsgát. Õket is el fogjuk bocsátani? Vagy mi történik velük? Tessék szíves lenni, válaszolni nekem. Van-e ekvivalense a pedagógus szakvizsgának? Ez a harmadik kérdéskör, mert itt arról van szó, hogy aki ezt nem teszi le, az nem alkalmazható pedagógusként. Ne adj' isten, akadhat olyan pedagógus, és ez lenne a jó, hogy egyre több ilyen középiskolai tanár lenne, aki azt mondja, hogy õ szeretné megszerezni a doktori fokozatot. Az új fajtát. A PhD-t. Ezt megszerzi. Neki is kell szakvizsgát tennie? A törvény szerint igen, mert csak a szakvizsga a továbbmûködés lehetõsége és feltétele. Ne tessék azt mondani nekem, hogy ezt lehet majd szabályozni egy végrehajtási utasításban, hiszen a törvény szövegével szemben ez egy magasabb jogszabály. Aligha lehet másként meghatározni a végrehajtási utasítást. Nem akarom folytatni, tisztelt képviselõtársaim, de azt kell mondanom, én nem vagyok ugyan jogász, mégis nagyon keményen és szigorúan azt kell mondanom, hogy ez a jogi megfogalmazás méltatlan a Magyar Parlamenthez. De most nem azokat akarom felelõsségre vonni, akik megfogalmazták, akik formába öntötték. Formába öntöttek egy pedagógiai gondolatot. Egy olyan pedagógiai gondolatot, amit jogi formába nem lehet megfogalmazni. És én nagyon kérem, gondolja végig mindenki, aki ebben a parlamentben ül, hogy ebben a formában elfogadható-e a törvénynek ez a passzusa? Nem hiszem, hogy elfogadható, és ebben nem hiszem, hogy különbség van aszerint, hogy a patkó melyik oldalán ül az ember, gondolom ezen az oldalon is nagyon sokan vannak, akik hasonlóképpen gondolkodnak mint én, és nagyon sajnálom, hogy sem az elõterjesztõ, sem a bizottság támogatását ehhez a módosító indítványhoz nem tudtam megszerezni.
Egy további kapcsolódó módosító indítványban még tovább szeretnék menni. Tehát az elõterjesztõ szándékának megfelelõen. Szeretném azt mondani, hogy valóban legyen az elõrehaladás feltétele a pedagógus szakvizsga. De azt is javasolni fogom, hogy mindazok, akik a tanügyirányításban dolgoznak, akik elõ fogják írni, hogy mit kell a szakvizsgában letenni, azok maguk is szerezzék meg ezt a szakvizsgát. Az legyen az õ megmaradásuk feltétele. Az õ ottmaradásuk feltétele a jelenlegi állásban, hogy õk is szerezzék meg a pedagógus szakvizsgát és ne csak azt mondják, hogy ezt meg kell szerezni a pedagógusnak, a szürke pedagógusnak, hanem bizony a tanügyi vezetõk is jussanak túl ezen a grádicson. Talán ez lenne méltányos és igazságos a jövõt illetõen. Remélem, hogy ezt az elõterjesztõ nem fogja elutasítani, mert akkor az a furcsa látszat keletkezne, hogy ez csak az egyszerû pedagógus számára elõírás, de a tanügyirányítás vezetõi számára, a megyei pedagógiai intézetek munkatársai számára, az országos pedagógiai intézetek számára ez nem elõírás. Én remélem, hogy ebbe az utcába, ebbe a zsákutcába nem fog belemenni az elõterjesztõ. Köszönöm szépen. (Általános taps.)