DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen a szót. Megfontolva az elhangzottakat, én a következõ meggondolásokat ajánlom tisztelt képviselõtársaim figyelmébe. Egyrészt kétségtelenül nem kötelezhetõ senki arra, hogy egy személyes adatot megadjon. Dehát tulajdonképpen arra sem kötelezhetõ egy átlagos magyar állampolgár, hogy vagyonbevallást készítsen, és amikor képviselõvé váltunk minden ellenállás nélkül ezt megtettük, tehát tulajdonképpen, ha ahhoz kötõdik, egy információadáshoz kötõdik egy bizonyos állás elnyerése, akkor nyilvánvalóan a helyzet egész más, és önkéntesen, valamilyen információt adni magáról mindenkinek joga van. Én úgy érzem, hogy tehát itt egy abszolutizálása van, és tilalomként való felfogása van egy jognak.
A másik oldala kérdésnek az, hogy éppen a helyi kisebbségi önkormányzat, hogyha elfogadja az illetõ pedagógust a nemzetiséghez tartozónak, azt hiszem ez a leghitelesebb és a legbiztosabb abból a szempontból, hogy ne szoruljon ki esetleg a nemzetiséghez, vagy etnikai csoporthoz tartozó pedagógus esetleg az oktatásból, mivel más emberi viszonylatok is vannak egy iskolában, és egy iskolafenntartó intézmény környékén, és esetleg az illetõ etnikai csoporthoz tartozás hátrányt jelenthet. Van azért erre példa.
A harmadrészt, egyébként belátva, amit az államtitkár úr mond, hogy költségvetési törvénybe jobban illik a finanszírozás kérdése, mint bármilyen más törvénybe, de én azt hiszem, hogy nem foglalkozhatunk most, hogy nem a mi asztalunk, hanem azzal kell foglalkoznunk, hogy azon a területen, ahol a módosítványok érintik egy közoktatásnak a mûködését, ott hogyan tudjuk megoldani, áthidalni a keletkezõ feszültségeket. Ezért tehát úgy érzem - Hic Rhodus, hic salta -, hogy most kell ebben a kérdésben döntenünk. Köszönöm. (Taps.)