Akar László Tartalom Elõzõ Következõ

AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Mindenekelõtt szeretném elõrebocsátani, hogy a médiatörvényt nagyon széles politikai konszenzussal fogadta el az Országgyûlés. Természetesen, a törvényrõl való döntés nagyon sok szakmai, médiapolitikai jellegû vitát lezárt. Azt gondolom, hogy nem lenne célszerû újólagosan felnyitni ezeket a kifejezetten szakmai jellegû vitákat. Az ön interpellációjában néhány vonatkozásban, úgy tûnt számomra, hogy erre történt kísérlet. Másrészt kétségkívül igaz, hogy a médiatörvény alkalmazásának anyagi, pénzügyi következményei problematikusak több vonatkozásban.

Úgy gondolom, hogy a tisztelt Háznak módjában lesz ezekkel a kérdésekkel részleteiben is foglalkozni a közeljövõben. Egyrészt az 1996. évi költségvetés módosítására, a közeljövõben elõterjesztésre kerülõ javaslat keretében, amit szeptemberben fog elképzeléseink szerint a Ház tárgyalni, másrészt az 1997. évi költségvetés tárgyalása során is elkerülhetetlenül ez egy nagyon fontos problémakör lesz.

Végsõ soron és összességében tehát az általános válaszom az, hogy eme két törvényjavaslat tárgyalása során nyilvánvaló, hogy az anyagi feltételekkel összefüggõ fontos kérdések napirendre fognak kerülni.

Ami azokat a konkrét ügyeket illeti, amit képviselõ úr részben elmondott, részben gondolom, az idõ hiányában nem említett, de írásban megkaptam, ezekkel kapcsolatban a következõket szeretném elmondani. Összesen nyolc ilyen kérdéskör merült föl.

Elõször: a médiatörvény nem szab határidõt a mûsorelosztás részletes szabályairól szóló törvény megalkotására, de az átmeneti idõszakban szükséges intézkedések megtörténtek. Az Európai Unió médiaprogramjával való összhang kérdéséhez meg kell említenem, hogy a szabad rádiózás, televíziózás megvalósításának a nemzetközi egyezmények alapján rendelkezésünkre álló frekvenciakészlet szab határt.

Másodszor: a hírközlési tárca elkészítette a mûsorok sugárzásához szükséges frekvenciakészletekrõl szóló tanulmányt. Folyik egy 4,5 milliárd forintos

kezességvállalással kapcsolatos kormányzati egyeztetés. A médiatörvényben elõírt fejlesztésekre vonatkozó kedvezõ döntés esetére az Antenna Hungária Rt. elvégezte az új országos mûsorszóró adóhálózatok besugárzástervezését, és a projectek ajánlati felhívásait is aktualizálták.

Harmadszor: a tv elnökének kinevezése nem tartozik a kormány hatáskörébe, így ezzel kapcsolatos, írásban megtett felvetésére nem kívánok reagálni.

Negyedszer: a tv vagyonának értékelésével kapcsolatban nemrég hangzott el a parlamentben Sepsey képviselõ úr kérdése, amelyre Suchman miniszter úr írásban válaszolt. Eszerint a vagyonértékelést végzõ szakértõ cég kiválasztására zártkörû pályázati eljárás keretében került sor, s annak eredménye alapján kötötték meg a szerzõdést a legkedvezõbb ajánlatot tevõ kft.-vel.

Ötödször: az elõfizetési díjak nem folynak be teljes összegükben, s ezek behajthatósága kétséges. A médiatörvény felhatalmazása alapján a kormány elkészíti a '97-tõl bevezetett üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályait. Az idei gondokon ez még kétségkívül nem segít.

Hatodszor: a kormány pontosabban fogalmazva nem biztosított 2,5 milliárd forint gyorssegélyt a közszolgálati médiumoknak. Az igaz, hogy május 30-án kormányhatározatban elrendelte a likviditási gondok miatti intézkedéseket, azonban ezek valójában visszatérítendõ juttatások, elõrehozások, a rendelkezést a költségvetési törvény módosításának keretében kell megoldani a médiatörvény alapján szeptemberben.

Hetedszer: a rádió és a tv költségvetési intézmények, cégbírósági bejegyzésüknél az egyéb gazdálkodó szervre történõ utalás a külkereskedelmi jogosultságuk miatt került be. A cégnyilvántartás számítógépre vitelénél történt tévedés miatt mindkét intézményt állami vállalatként rögzítették. A hiba korrigálását a legfõbb ügyész helyettese már írásban kérte a Fõvárosi Bíróság elnökétõl.

Nyolcadszor: a kormánynak nincs joga irányítani a rádió és a tv gazdálkodását, ezért gazdasági kormánybiztost sem nevezhet ki élükre. A parlamenti biztos kinevezését az Országgyûlés költségvetési bizottsága javasolhatja az átalakulás idõtartamára. A televízió esetében erre vonatkozóan már információim szerint született is ilyen javaslat, de hangsúlyozom, hogy ez kizárólag az Országgyûlés kompetenciájába tartozó kérdés. A parlamenti kompetenciába tartozik továbbá az ORTT költségvetésére javaslatot tenni, és arról döntést hozni. A kormányt csupán a testület elhelyezésével kapcsolatban terhelte felelõsség, amit megoldott, s a mûködésükhöz is biztosítottak voltak a pénzügyi feltételek.

Mindezek alapján kérem válaszom szíves elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage