DR. CSIHA JUDIT igazságügy-miniszériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Az 1947-ben megszüntetett, pontosabban akkor a Magyar Országos Szövetkezeti Központba beolvasztott Hangya Szövetkezetek ügye, mint ön is mondta, nem elõször kerül hol kérdés, hol interpelláció formájában a Ház elé. A lassan két évvel ezelõtt feltett kérdésére adott válaszomban már elmondtam, hogy a kormány a volt Hangya Szövetkezetek kárpótlását nem tervezi, és akkor részletesen ismertettem ennek indokait is. Tény, hogy a képviselõ úr korábbi kérdésében a hangya szövetkezeti mozgalom kárpótlására helyzete a hangsúlyt, és ellenérveim is ennek megvalósíthatatlanságára és a kárpótlási koncepcióval való összeegyeztethetetlenségére irányultak.
Ezúttal a képviselõ úr más aspektusból veti fel a kárpótlás kérdését. Nevezetesen azoknak a volt hangya szövetkezeti tagoknak a vonatkozásában, akiknek üzletrészét, pontosabban részjegyét érintette a szövetkezeti központba történõ beolvasztás. Amint azt korábbi válaszomban elmondtam, a beolvadó szövetkezeti központok vagyona a korabeli rendelkezéseknek megfelelõen ugyan, de tényleges értékük alatt, a MOSZT vagyonával egyesült, a beolvadó szövetkezeti központok tagszövetkezetei, illetve a beolvadó szövetkezetek szövetkezeti tagjai pedig MOSZT-tagokká váltak. Arról is beszámoltam akkor, hogy ennek az intézkedésnek komoly szövetkezetpolitikai hatása volt, melyet csak részben ellensúlyozhatott az a tény, hogy a tagszövetkezetek a beolvadó szövetkezeteknél lévõ vagyoni részesedésükért a MOSZT-tól az átvett vagyon értékének megfelelõ névértékû üzletrészt kaptak, a földmûves-szövetkezetbe kényszerült tagok pedig, tudomásom szerint, részjegyeiket földmûves- szövetkezeti részjegyekre cserélhették. A földmûves-szövetkezeteknél a részjegy mindvégig rendszeresítve volt, és azok tovább éltek a késõbb létrejött Általános Fogyasztási és Értékesítési szövetkezetekben is.
Ha tehát a volt hangya szövetkezeti tag részjegyét földmûves-szövetkezeti részjegyre cserélték, végsõ soron nem érte õket olyan lényeges vagyoni veszteség, mely indokolttá tette volna, az egyébként is csupán részleges, kárpótlásban részesítésüket. Nyilván ezt a körülményt mérlegelte a korábbi kormány is, amikor a beolvasztott szövetkezet tagjainak részleges kárpótlásáról nem rendelkezett.
Jól ismert, hogy a jelenlegi kormány a szövetkezeti mozgalom mellett kötelezte el magát. Ez az elkötelezettsége nemcsak a szövetkezetek mûködésének korszerû szabályozását jelenti, de a szövetkezeti szféra esélyegyenlõségét biztosító, egyéb intézkedések megtételét is magában foglalja. Ennyiben tehát a kormány szövetkezeteket érintõ politikája az újonnan alakult Hangya Szövetkezetek számára is kedvezõ, sõt, reményeink szerint az eddigieknél is kedvezõbb helyzetet teremthet. A múltban volt Hangya Szövetkezetek tagjainak valamiféle külön kárpótlásáról, illetve ilyen célból jogi személy létrehozásáról azonban nincsen, és nem is lehet szó. Ebben a vonatkozásban tehát a korábbi kormány kárpótlási elképzelésein nincs okunk változtatni, annál is inkább, mert a kárpótlási folyamatot, ha alkotmányos kötelezettségeink ezt lehetõvé teszik, végre valahára lezárni, és nem bõvíteni szeretnénk. Ezért ugyanezt tennénk a valamikori Hangya Szövetkezetek ügyével is. Kérem válaszom elfogadását, és köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)