DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr! Amint az ismeretes az Alkotmánybíróság az 1990-ben hozott határozatában a halálbüntetés kiszabásának lehetõségét megszüntette. Az elmúlt években szakmai körökben és a közvéleményben többször felmerült az a kérdés, hogy indokolt volt-e megszüntetni a halálbüntetést, vagy ezzel szemben, az 1989 utáni átmenet és a szovjet blokk összeomlása utáni kaotikus kelet-európai állapotok körülményei közepette, még szükség lett volna a halálbüntetés visszatartó erejének fenntartására, a bûnözés növekedésének megállítása céljából.
A hivatalos statisztikai adatok szerint a halálbüntetés eltörlését követõen közel 50 százalékkal emelkedett a szándékos emberölések számaránya, és ezen belül is figyelemre méltó az elõre kitervelten, illetve különös kegyetlenséggel elkövetett bûnesetek feltûnõ növekedése. Az elmúlt öt évben félezernél is több ártatlan embernek kellett ezért, nem egyszer szörnyû körülmények között meghalnia, mert a tömegmédiumok által támogatott szociálliberális szakértõk tévesen prognosztizálták a halálbüntetés eltörlésének következményeit, és még az egyre kegyetlenebb módon elkövetett bûncselekmények miatti, jogos közfelháborodást követõen sem került sor a halálbüntetéssel kapcsolatos büntetõjogi rendelkezések felülvizsgálatára, annak ellenére, hogy a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja több alkalommal is utalt annak szükségességére.
(16.00)
A Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja és a közvélemény tekintélyes része elszomorítónak tartja, hogy a halálbüntetés kérdésének minden irányú megvitatására nem került sor, mert a gyilkosok személyiségi joga mindeddig az áldozatok személyiségi joga, majd kegyeleti joga fölé emelkedett. Ezek után mindenekelõtt adódik a kérdés:
1. Miért tartja többre a belügyminiszter úr és a legfõbb ügyész úr a gyilkosok személyiségi jogát, mint az áldozatokét?
2. Az élet és testi épség elleni bûncselekmények egyre gyakrabban halállal végzõdnek, ezért indokolt lenne a halálbüntetés ismételt és átmeneti bevezetése. Az alkotmányozással kapcsolatos munkálatok során szükségesnek tartják-e ennek a büntetési nemnek az átmeneti visszaállítását?
3. Tekintettel a halálbüntetéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinkre, tervezik-e az illetékes nemzetközi szervezetek tájékoztatását arról, hogy Magyarország, hasonlóan, mint az Egyesült Államok, átmenetileg felfüggeszteni kényszerül? (Általános zsivaj.)