DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A közgyógyellátási listában újabb megoldás jelent meg. A közgyógyellátási lista bizonyos gyógyszerekbõl csak a kisebb kiszerelés felírását teszi lehetõvé. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valakinek egy hónapban háromszor egy tablettát kell szednie egy gyógyszerbõl, akkor az orvosa nem írhatja föl a százas kiszerelést, csak a harmincast. Attól még, hogy kisebb adagban írható fel a gyógyszer, a fogyasztás nem változik meg. Mondhatnánk erre azt is, hogy a dolog jelentéktelen, hiszen közgyógyellátás terhére írják fel, tehát a betegnek mindegy, hogy százdarabos csomagot írnak-e föl neki vagy három darab harmincdarabos csomagot. Ez így igaz is lenne, azonban van egy probléma.
A különféle kiszerelésû gyógyszerek ára nem azonos. A Dipankrin gyógyszerbõl a harmincdarabos kiszerelés az több mint 300 Ft, a százdarabos kiszerelés pedig 500 Ft-nál több. Ha ezt beszorozzuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy ez havonként majdnem 400 Ft-os többletkiadást okoz pusztán csak azért, mert a listában a kisebb kiszerelés szerepel. Egy évben csak Dipankrin tabletta miatt a közpénzekbõl, a társadalombiztosítás és a költségvetési pénzbõl 4500 Ft-os többletkiadást jelent egyetlen beteg esetén csupán az a döntés, hogy csak a kisebb adagot írhatják fel közgyógyellátás terhére. Ez csak egyetlen konkrét példa, a listában több hasonló is található, például Hydrocortison kenõcsé, melyet a gyógyszerészek használnak, és még néhány példát tudnék sorolni. Azt kérdezem tisztelt államtitkár úrtól, hogy a lista szakszerûtlen összeállításából következõ pazarlást a közpénzekkel hogyan szándékoznak megszüntetni. Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokból.)