Rusznák Miklós Tartalom Elõzõ Következõ

RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársak! Hosszú vajúdások után született meg ez a törvény, mint ahogy képviselõtársam is mondta. Úgy hiszem, hogy majdnem teljes átdolgozásra került ez a törvény. A kereszténydemokraták döntõ többségben nem szavazták meg ezt a törvény, mert nagyon sok helyen, a törvény több pontján jogilag is olyan ellentmondás keletkezett ebben a törvényben, amit most, ha megengednek, elmondok. Nevezetesen, a törvény az elejtett vad tulajdonszerzése jogcímére nem ad teljes választ, miután szétválik a vad tulajdona és a vadászati jogosultság alanyi köre. A vad elejtése semmiképpen sem minõsíthetõ tulajdonszerzési jogcímnek, legfeljebb erõltetetten, ha a vad uratlan dolognak minõsülne, és az elejtést követõen a vadászatra jogosított mintegy megtalálná, de ehhez uratlan dologgá kellett volna minõsíteni a vadat.

Más tekintetben is tapasztalható bizonyos ellentmondás. A föld tulajdonosa a vadászati jog gyakorlását haszonbérlettel átengedheti, ez esetben a haszonbérlõ válik a vadászatra jogosítottá.

(18.20)

A törvény szerint a haszonbérleti szerzõdésnek tartalmaznia kell becslés alapján a bérbeadás idõpontjában a vadászterületen élõ vadállomány faj- és darabszámát is. Ezzel a vadászterületen élõ vad is haszonbérlet tárgyává válik, holott a területet bérbeadónak erre nincs jogosultsága, lévén a vad állami tulajdon. A vadvédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettség felfogható a

vad haszonbérleti díjának is, amely azonban csak akkor állhat fenn, ha a magyar állam a földtulajdonos, haszonbérbe adó, egyéb tulajdonos esetén pedig ez ellentmondása fennáll.

Ezen kérdésekkel összefüggésben vitatható a vad által okozott károkért való felelõsség is, amely a hatályos szabályozással egyezõen a vadászatra jogosítottat kötelezi a kárért való helytállásra.

Ha a fent kifejtettek szerint a vad is haszonbérlet tárgya, az esetben a haszonbérlõ, a vadászatra jogosított köteles helytállni. Ha viszont nem, az állami tulajdonból eredõen, akkor az élõvad által okozott kárért milyen alapon álljon helyt a vadászatra jogosított, aki csak a vad elejtésére szerez tulajdont?

Végsõ soron óriási jogvitát, súlyos problémát okozhat majd a közúton közlekedõ gépjármû és az élõvad ütközése. Ebbõl biztos késõbb óriási jogviták lesznek. De ha még tovább ragozom ezt a kérdést, a 9. § (2) bekezdése szerint a hullatott agancs, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül. Ez arra enged következtetni, hogy a felsoroltak res nulliusnak minõsülnek, melyen a klasszikus elvek szerint is találással lehet tulajdonjogot szerezni.

A törvény szerinti következetlen megoldás nem ad választ ezen kérdésekre, a Kereszténydemokraták döntõ többsége ezért nemmel szavazott. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage