DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Valóban helye lehet némi zavarodottságnak ebben a helyzetben, de azt azért mindannyian látjuk, hogy ha a szívünkre tesszük a kezünket, hogy a helyzet sem mindennapi. Tehát valóban beadtunk, ahogyan Garay képviselõtársam is elmondta, szocialista párti részrõl is, és szabaddemokrata részrõl is egy-egy módosító csomagot, és kapcsolódó módosító indítványok formájában tudtunk megegyezni. Ez a dolog kulcsa, ha úgy tetszik, és ez a lényege, ugyanakkor a képviselõknek lehetõségük van saját módosító javaslatukhoz kapcsolódó módosító indítványt beadni, és hogy ha ma itt ebben a körben nem tudunk beszélni, eszmét cserélni errõl a kapcsolódó módosítóindítvány-csomagról, akkor errõl az ügyrõl már a késõbbiekben nem fogunk tudni beszélni. Tehát ezért kérem ellenzéki képviselõtársaim türelmét, vagy megértését, mert azt hiszem, hogy jobb hogyha ebben Házban tudunk errõl a kapcsolódó módosító csomagról valamikor szót ejteni. Igazán nagyon röviden, és
távirati stílusban, ennek a kapcsolódó indítványcsomagnak az a lényege, hogy kompromisszumot szerettünk volna kötni. Olyan állapotba szerettük volna hozni ezt a törvényt, ami számunkra, képviselõk számára is elfogadható, és vállalható. A Szabad Demokraták Szövetségének alapvetõ kifogása elsõsorban jogi természetû volt, alkotmányossági és jogrendbeli összhang hiánya miatt emeltünk elsõsorban a beterjesztett törvényjavaslat ellen kifogásokat. Ebben a módosító csomagban úgy érzem, hogy példa értékû kompromisszum született, hiszen az elõterjesztõ képviselõje is megtarthatta azokat a pontos kiszögelléseket, kiszögellési pontokat, amelyekhez ragaszkodni szeretett volna, ugyanakkor méltányolta a szabad-demokratáknak azt a kifogását, hogy szeretnénk egy alkotmányossági próbát is kiálló törvényt megalkotni itt e Házban.
Ennek a módosító csomagnak az a lényege, hogy azokat a normatívákat, amelyhez az elõterjesztõ ragaszkodott, nem az önkormányzatokra kötelezõ jelleggel írja elõ, hanem egy állami, illetve nem állami, de mégiscsak közszolgálatot ellátó alap kezelõjének címez, méghozzá az Egészségbiztosítási Alap kezelõjének. Meglátásunk szerint a jogalkotónak, tehát nekünk, van jogi lehetõségünk arra, hogy az Egészségbiztosítási Alap kezelõje számára elõírásokat, elvárásokat és kritériumokat állapítsunk meg. Ebben a csomagban a biztosító kötelezettségein, és hozzáteszem, lehetõségein van a hangsúly. Egészen egyszerûen megmondja, hogy mennyi kapacitásra, mennyi ellátásra vásárolhat az OEP, mennyi szolgáltatást vásárolhat meg egészen pontosan. Azon kifogásainkat is orvosolja ez a módosítóindítvány-csomag, amely a helyi megyei egyeztetõ fórumok kötelezõ véleményalkotási lehetõségét írta elõ. Ebben a módosító csomagban csak lehetõség a megyei egyeztetõ fórumokon kialakított konszenzus, és megvan annak is a csatornája, hogyha nem jön létre egyezség ezen a megyei egyeztetõ fórumon, akkor mit kell tenni. Az egyeztetõ fórumokon elvárásaink, illetve reményeink szerint az ország 19 megyéjének a többségében létre fog jönni közös ajánlattétel. Itt nehezíti természetesen a létrejövõ egyezséget, hogy teljes körû egyezségre van szükség, vagyis valamennyi a törvényben, a törvényjavaslatban körvonalazott szereplõnek az aláírása szükséges. Tehát nem többségi szavazásról van szó, hanem minden érdekelt fél egyetértése hozhat létre megyei egyeztetõ fórum által elõterjesztett javaslatot. Ha ez a javaslat nem tud létrejönni, hiszen erre is lehet számítani, itt jön a lényege talán a módosítóindítvány-csomagnak, amikor is az intézményeket fenntartók a szolgáltatás megvásárlása végett kapacitásaikat fölajánlja az Egészségbiztosítási Alap kezelõjének, és az Egészségbiztosítási Alap annyi szolgáltatást fog vásárolni, amelybõl mint az állami ellátási kötelezettség egyik letéteményese, úgy véli, hogy az egészségügyi ellátás zavar nélkül, gond nélkül és megfelelõ színvonalon ellátható. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a módosító csomagban megvalósítható határidõket tûzzünk ki. Mégpedig november 1-je a kapacitáslekötési szerzõdések határideje 1997. január 1-jei hatállyal. Úgy véljük, hogy az elkövetkezendõ fél év elegendõ lehet fölkészülni a jövendõ helyzetre az egészségügyben. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy megjelenik a szakma véleménye is, hiszen a Magyar Orvosi Kamarától a kórházszövetségen keresztül jó néhány helyen szerepet kapnak ezek a szervezetek. Nagyon fontosnak tartjuk továbbá, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az eredeti elõterjesztéshez képest jelentõsen csökkentek a helyi ügyekbe történõ beavatkozási lehetõségei. Nem õ ajánl, hanem ajánlatokat fogad. Ez óriási különbség. Ezen túlmenõen, a fenntartókkal kívánnánk, hogy a kapacitáslekötési szerzõdések megszülessenek, létrejöjjenek, vagyis azokkal a fenntartókkal, akik tulajdonolnak vagy fenntartanak egészségügyi szolgáltatást végzõ intézményeket.
Ezen túlmenõen, a jogorvoslati fórumrendszer is valamelyest kisimult, valamelyest elrendezõdött, hiszen abban az esetben, ha az Egészségügyi Alap kezelõje valakitõl valamely felajánlott kapacitást nem vásárol meg, azt államigazgatási határozat formájában, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetõje elutasítja. Tehát, hangsúlyozom: államigazgatási határozat keretében. Ezt az államigazgatási határozatot normál államigazgatási úton tizenöt napon belül meg lehet fellebbezni, és ezt a fellebbezést pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója fogja elbírálni. Tehát a másodfokú határozatot pedig, abban az esetben, ha ezzel nem ért egyet valaki, bíróság elõtt megtámadhatja.
Nem állítjuk, hogy ez egy ideális helyzet, ugyanakkor egy jogszerû és a jelenlegi fölállásban talán a legelfogadhatóbb formációt és helyzetet fogja eredményezni.
(22.50)
Mindezeknek kapcsán szeretném bejelenteni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ennek a módosító csomagnak létrejötte kapcsán vissza fogja vonni saját módosító indítványait, s arra fogjuk kérni képviselõtársainkat, hogy szavazzák meg ezt a módosító csomagot.
De még mielõtt befejezném mondandómat - s innentõl fogva már nem a csomagról szeretnék beszélni -, az elõttem szólónak talán néhány választ tudok adni. Ugyanis azt állította Surján képviselõtársam, hogy nincs meg az a kulcs, amely az alkotmányellenességet ki tudja küszöbölni. Mindannyian tudjuk, hogy a mi helyzetünk a jelenlegi pillanatban is, a jelenlegi alkotmány, hatályos alkotmány élete kapcsán vagy hatálya kapcsán nem könnyû. Hiszen nagyon sok esetben úgy fogalmaz a magyar alkotmány, amelybõl bizony a tételes jog megalkotása meglehetõsen nehéz feladat. Egyikünk sem tudna mérget venni arra, hogy bármely törvény, amelyet ma akár szociális téren, akár egészségügyi téren meghozunk, az száz százalékig megfelel a magyar alkotmánynak.
Csak két példát szeretnék mondani. Mit mond a magyar alkotmány a szociális ügyekrõl? Annyit, hogy a Magyar Köztársaságban a polgárokat szociális biztonság illeti. Hogy ez mit tartalmaz, innentõl fogva a képzeletnek, innentõl fogva az igényeknek igen tág körét tudnánk itt most fölsorolni. De mit mond az alkotmány egészségügyi kérdésekrõl? Azt mondja, hogy mindenkinek joga van a legmagasabb szintû egészségügyi ellátásra, teljesen ingyenesen.
Ez a két szakasz bizony nagyon-nagyon tág, ehhez alkalmazkodni akkor, amikor az igényeket a realitásokhoz kell igazítani, nagyon-nagyon nehéz. Az pedig jogászként - bár ez csak egy vélemény - meggyõzõdésem szerint állítható, hogy az önkormányzati törvénnyel ez a módosító csomag nem ellenkezik. Hiszen mit mond az önkormányzati törvény? Azt, hogy az egészségügyi alapellátás biztosítása mint feladat az önkormányzatok köréhez tartozik. Ez a törvény nem mondja meg, hogy mit tehet az önkormányzat és mit nem. Ez a törvény javaslat pusztán. Annyit mond, hogy a felajánlott kapacitásokból mennyit vásárolhat az Egészségbiztosítási Pénztár. Ezen túlmenõen, hogy egy önkormányzat mit szeretne még az egészségügy terén tenni, az rá vagyon bízva.
Tehát ebbõl az következik mindjárt - második válaszom Surján képviselõtársamnak -, hogy igenis bele tud szólni a tulajdonos, hogy mi lesz az intézményével.
Még egy dolog: a képlet. Mi is szerettük volna, hogyha egy ilyen képlet nincs ebben törvényben, de azt kell, hogy mondjam - és tényleg a kompromisszumkészség vagy a kompromisszum iránti igényünkbõl kifolyólag -, ha ehhez az elõterjesztõ ragaszkodik, hogy ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé elõírja, enyhít a szépséghibákon. Ilyen formában számunkra is elfogadható. Köszönöm a figyelmüket.