DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Igen, tudniillik hát ugye ez megint azt az alapvetõ problémát, hogy lehet ehhez hozzányúlni. A másik, arra föl kell hívnom a figyelmét, hogy én is végeztem számításokat, ez a két F, ez jelenleg 12 százalékban szabja meg a kórházi ágyakat, ha ezt 0,5-rõl 0,6-ra megemeljük, akkor az, ugye, egy durván 20 százalékos emelés, vagyis kb. 2,4 százalékkal változik ezáltal a dolog, ez egy nagyon minimális, finom javaslat. Nagyon izgalmas az egész kérdésben az, hogy mennyi idõre csináljuk a kérdést. Erre Csehák Judit képviselõtársunk ezt a kérdést föltette, válasz még nincs, ha viszont ezeket a faktorokat nézem, pláne ha megemelem a szorzójukat, és az egyik megyében változik a csatornázottság száma, de a szóban forgó megyében nem változik a csatornázottság száma, attól a másik megyében bekövetkezett sorrendváltozás miatt itt, adott esetben csökkenteni kell az ágyakat vagy növelni, vagy valami ilyesmit. Ez egy lehetetlen dolog, ez részleteiben abszolút nincs végiggondolva, ugyanis nem az abszolút számok szerepelnek a képletben, hanem ha a részletekbe bele tetszenek menni, a megyei sorrendszámok szerepelnek. És az úgy változhat meg egy megyének a sorrendszáma, hogy benne semmi sem változik. Ez nagyon nem jó így.
A másik, ami ebben a vitában kezd elsikkadni, de nagyon fontos lenne, hogy lássuk, hogy a nemzetközi tapasztalatok azért amellett szólnak, hogy ahol kevesebb ágyon látnak el azonos beteganyagot, vagyis egy ágyon több beteget látnak el, ott az ellátás fajlagos költségei jelentõsen megemelkednek. Én tehát alapvetõen a másik hibáját ennek az egész anyagnak abban látom, hogy spórolás címén elindulunk egy drágább egészségügy felé, és rövid távon lehet spórolni egy becsukott ággyal (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.), egyébként nem. Köszönöm.