DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Én már eredetileg is jelentkeztem az ajánlás 13. és 14. pontjában írt részletes vita során a Független Kisgazdapárt álláspontjának kifejtésére, de idõközben Salamon és Bauer képviselõ urak is megszólítottak, ezért a megszólításra is reagálnom kell, és a 13. és 14. ajánlási pontokkal kapcsolatos álláspontomat is ki kell fejtenem.
Tehát természetesen a Független Kisgazdapárt készséggel támogatná Salamon képviselõ úr felvetését, hogy az alkotmányban kerüljön meghatározásra, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. De rögtön jelezni szeretném, hogy a mi álláspontunk lényegesen közelebb áll a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontjához, tehát mi az õ megfogalmazásukat támogatjuk. Mindjárt rámutatok, hogy miért. De én úgy gondolom, Salamon képviselõ úrnak tudnia kellene, hogy a Független Kisgazdapárt soha nem azon akadt fenn, hogy vajon most a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam elfogadható megfogalmazás-e számára vagy sem, mert nyilvánvalóan elfogadható.
De a Kisgazdapárt abból a ténybõl indult ki, hogy nem szabad papíralkotmányt készíteni. Ezt mi az alkotmányozás általános vitájában is nyomatékkal hangsúlyoztuk. Ugyanis, ha ez a megállapítása az alkotmánynak az alkotmány egyéb rendelkezéseivel nem lesz szinkronban, tehát adott esetben a népszavazás csak formálisan lesz benne a Magyar Köztársaság alkotmányában, de semmiféle valóságos népszavazással kapcsolatos jogot a magyar nép nem gyakorolhat. Az államhatalmi ágak megoszlása szempontjából fontos kérdések nem kerülnek be az alkotmányba, hogyha a demokráciát szavatoló egyéb tények nem kerülnek be az alkotmányba, illetve az egész alkotmány struktúrája úgy nyer felépítést, hogy abból biztonsággal lehet prognosztizálni a demokrácia és a többpárti parlamentnek a mûködésében a legelképesztõbb demokráciaellenes tényeknek az érvényesülését.
Akkor mi azt fogjuk mondani, hogy mi nem megyünk bele egy olyan játékba, hogy most vitatkozzunk azon, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam jó megfogalmazás-e vagy sem, amikor ténylegesen a demokráciának minden ismérve kiiktatásra kerül az alkotmányból, mert hiszen a népszuverenitás nem létezik, a köztársasági elnököt tulajdonképpen éppúgy egy személy fogja kijelölni, mint a jelenlegi eljárásban, az Alkotmánybíróság jogköre messze túl fog nõni azon a kereten, amelyet mi az alkotmányból fakadóan jogállaminak tartunk és így tovább. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben egy papíralkotmánya születik a Magyar Köztársaságnak, és itt a Kisgazdapártnak jeleznie kell, hogy milyen veszélyeket lát fennforogni.
De a 13. és a 14. ajánlási pontok közül nyilvánvaló, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját, tehát a 13. sorszám alatti elõterjesztést támogatjuk.
Mégpedig a következõ megfontolások alapján: azért kell ilyen hangsúlyozottan, ha új alkotmány születik, a szociális jellegét az államnak hangsúlyozni a meghatározásban, mert aki Magyarország történelmi fejlõdését figyelemmel kísérte, az megdöbbenve kénytelen velem együtt megállapítani, hogy az elmúlt években Magyarországon hirtelen olyan elképesztõ szegénység következett be, hogy a lakosságnak több mint a fele ma már a létminimumot sem tudja biztosítani. Márpedig aki ezt az elképesztõ anyagi romlást nem helyesli, annak egyet kell értenie Gáspár képviselõ úr felvetésével, hogy az államnak, az alkotmány megszövegezésével kell kellõ eszközt adnia minden alkotmányvédõ testületnek és az egész jövõ fejlõdésnek azzal, hogy az állam szociális jellegét hangsúlyozottan megjeleníti.
Most Bauer képviselõ úrnak az a megállapítása, hogy mi a korábbi ciklusban nem emeltünk kifogást az alkotmánymódosítás ellen, tipikus esete annak, amikor valaki a szarva közt a tõgyét találja meg. Tudniillik egy alkotmánymódosítást összekeverni egy új alkotmány megalkotásával, ez olyan képtelenség, amirõl én nem kívánok Bauer képviselõ úrral vitatkozni. Ugyanis az alkotmánymódosítás az egy szükségszerûség annak érdekében, hogy mûködõképes alkotmánya legyen egy országnak. Egy új alkotmány megalkotása akkor, amikor egyébként van egy mûködõképes alkotmány, csak akkor célszerû, hogyha jobb alkotmányt tudunk alkotni, és abban a társadalom döntõ többsége részt vehet. Nekem nem döntõ többség az, hogy adott esetben Salamon képviselõ úr mint független képviselõ álláspontját fogja támogatni a Független Kisgazdapárt alkotmányozásban részt vevõ négy személye közül valaki. Ez természetesen elképzelhetõ, hogy támogatni fogjuk Salamon képviselõ úrnak ezt az elõterjesztését, de ez még mindig nem pótolja azt a hiányosságot, hogy az egész civil szféra és a lakosság döntõ többsége kirekesztõdött ebbõl az alkotmányozási folyamatból.
Ezért helyezkedett a Független Kisgazdapárt arra az álláspontra, hogy egy fontos, lényeges kérdés természetesen a 13. és a 14. ajánlási pontok közötti különbségnek a részletes vita kapcsán való megvitatása, és mi mindenképpen az állam szociális jellegének ilyen kiemelt meghatározását tartjuk szükségesnek, ahogy azt a Kereszténydemokrata Néppárt is látja.
De ugyanakkor rá kell arra mutatnunk, hogy ez az alkotmány akkor, hogyha az egyéb alkotmányos alapelveit illetõen úgy kerül megalkotásra, hogy például a Kisgazdapártnak valamennyi elõterjesztése, amely a demokráciát biztosítaná - tehát a köztársasági elnök nép általi választásától kezdve a népszuverenitás kiteljesedéséig, és az országgyûlési képviselõk visszahívhatóságáig -, ha ezek nem kerülnek beépítésre, ebben az esetben a Független Kisgazdapárt az ilyen alkotmányos meghatározást egy papíralkotmányhoz szükséges meghatározásként tudja csak értékelni.
(9.40)
Ezért nem támogattuk Salamon képviselõ úrnak az elõterjesztését, de hangsúlyozom, a két álláspont közül Gáspár képviselõ úr álláspontja a helyes. (Taps.)