DR. KÓNYA IMRE (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Örülök neki, hogy az utóbbi néhány hozzászólásnál visszatértünk a konkrétumra, tudniillik itt konkrétan két módosító indítványról, illetõleg az eredeti alkotmánykoncepció által képviselt álláspontról vitatkozunk. Tehát három álláspont van.
Az egyik álláspont, amit az alkotmánykoncepció képvisel, hogy az alapvetõ jogok és elvek, alapvetõ célok, alapvetõ elvek és célok között, tehát kiemelt helyen, mindjárt elöl kerüljön szabályozásra a szociális jellege az államnak, csak annyit tartalmaz, hogy a szociális jellege itt kerüljön kifejtésre.
A másik álláspont, amit a kereszténydemokraták javaslata tartalmaz, az az, hogy az állam egymondatos jelzõs szerkezetû, tehát kiemelt jelentõségû megfogalmazásánál a "független demokratikus jogállam" jelzõs szerkezet egészüljön ki a szociális jelleggel. Ez kétségkívül ad egy egyfajta plusz kiemelést a szociális jellegnek.
És ehhez kapcsolódik a harmadik álláspont, amelyik Salamon Lászlónál jelenik meg. Õ azt mondja, hogy nemcsak az államra vonatkozik az az igény, hogy szociális jellegû legyen, hanem az egész társadalmi berendezkedés szociális jellegû kell hogy legyen. Elfogadja, hogy ennek kifejtése az alapvetõ elvek és célok között történjék meg, de egy nagyon fontos momentummal egészíti ki, helyesebben követelménnyel. Nevezetesen azt mondja, hogy konkrét legyen ez a kifejtés. Tehát tartalmazza az államot a szociális jelleg megvalósítása érdekében terhelõ kötelezettségeket is. És ez egy nagyon lényeges momentum.
A Magyar Demokrata Néppártnak az álláspontja az, hogy nemcsak az államnak kell szociális jellegûnek lenni, hanem az egész társadalmi berendezkedést át kell hatnia a szociális jellegnek. Ezért elfogadjuk, hogy az alapvetõ elvek és célok között kerüljön kifejtésre ez a kérdés. De igenis túl kell menni az alkotmánykoncepción, és az államot terhelõ konkrét kötelezettségeket is bele kell venni az alkotmányba, mert egyébként akkor valóban papíralkotmány marad, ha nincsenek ott azok a konkrét és számon kérhetõ kötelezettségek, amelyek az államot terhelik annak érdekében, hogy a szociális jelleg kézzelfogható és nyilvánvaló és számon kérhetõ legyen.
Ezért a Magyar Demokrata Néppárt Salamon László javaslatát támogatja, miközben elismeri, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt felvetése jogos és sokféleképpen indokolható. Úgy érzem, hogy inkább kevesebb, mint több, mint amit Salamon László javasol, mert csak az államra szorítkozik. Igaz ugyan, hogy egy kiemelt helyen teszi ezt ebben a jelzõs szerkezetben, de hiányzik belõle az a konkrétum, amire viszont Salamon László javaslata lehetõséget ad.
Ezért ezt a módosító indítvány támogatjuk, és õszintén reméljük, hogy az alkotmány-elõkészítõ bizottság újra fogja tárgyalni ezt a kérdést. Bízunk abban, hogy az ezt ellenzõ Szabad Demokraták Szövetsége megváltoztatja álláspontját. A Fidesz ezt már támogatta - õ a szociális államot nem támogatta, tehát a kereszténydemokrata javaslatot nem támogatta. Abban is bízunk, hogy esetleg a Kisgazdapárt is felülvizsgálja a távolléttel kapcsolatos álláspontját, részt vesz az alkotmányozás további menetében, és az õ szavazatával esetleg az ötpárti támogatás megvalósítható akkor is, hogyha a szabaddemokraták kitartanak korábbi álláspontjuk mellett.
Azt most már csak egy jámbor óhajként teszem hozzá, hogy bízom abban, hogy a Magyar Demokrata Néppárt is módot kap arra, hogy részt vegyen az alkotmányozás egy késõbbi fázisában, amennyiben a Ház négyötödös szavazattal támogatja azt a Házszabály-módosító javaslatot, amit a múlt héten leszavazott, mert ez esetben a Magyar Demokrata Néppárt lenne az ötödik, amelyik támogatja a Salamon László-féle javaslatot abban a nem várt esetben, ha sem az SZDSZ, sem a Kisgazdapárt nem vizsgálja felül korábbi álláspontját. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
(10.10)