DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Ennek a rövid résznek a súlyát talán mutatja, hogy számunkra több módosító indítvány elõterjesztését indokolta, többek között egy olyat is, amelyet elfogadott az elõkészítõ bizottság - egyhangúlag -, és egy olyat, amelyet nem látott indokoltnak.
Elõször arról, amit köszönettel vettünk, a konzuli védelemmel kapcsolatos indítványunkat, ami furcsa módon szûkíteni kívánta az állampolgári jogokat, és úgy gondoltuk és errõl úgy tûnt, hogy sikerült meggyõzni a bizottság többi delegátusát. Nem állunk Magyarországon, a Magyar Köztársaság jelenlegi fejlettségi szintjén, olyan helyzetben nem vagyunk, amely ezt az õsi intézményt, amely a konzuli védelmet jelenti, a sok millió, Magyarország határát átlépõ magyar állampolgár számára - szerte a világban - biztosítható lenne, és ennek az alkotmány állampolgári jogok körébe való alanyi jogi beemelése egy beláthatatlan következményekkel és számos félreértésekkel járó helyzetet produkálna. Hiszen joggal vélhetné a tájékozatlan és a jogban kevésbé járatos magyar turista, magyar állampolgár, hogy ennek alapján a világ bármely pontján, amely Magyarországgal diplomáciai kapcsolatban álló államot jelent, a legteljesebb körû: tolmács biztosításától kezdve, védõhöz juttatáson keresztül, hazautazás pénzügyi fedezetének biztosításán át, a legkülönbözõbb olyan segítséget meg kell hogy kapjon, amely általában a konzuli védelem szélesebb értelmezése körébe beletartozhat.
Nem szükséges ezt az alkotmányban deklarálni, ennek precíz egyezményekben, kétoldalú és sokoldalú egyezményekhez történõ csatlakozással Magyarország eleget tud tenni, erejéhez méltán. Tehát ennek az innen történõ kiemelését és ennek a támogatását üdvözöljük.
Ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy a bizottság nem látta fontosnak támogatni az 59-es sorszám alatt elõterjesztett indítványunkat, amely más helyen, más megfogalmazásban megismétlésre került és az általános vitában is hangsúlyoztuk a magunk részérõl - a Magyar Demokrata Fórum részérõl. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a nem Magyarország területén lakó vagy tartózkodó, de magyar állampolgárok politikai jogainak, nevezetesen a választójogának a gyakorlása, gyakorolhatósága terén.
Úgy gondoltuk, hogy akkor, amikor a koncepció megfogalmazza, a külföldön élõ és a belföldön élõ magyar állampolgárok közötti különbségtétel - egyébként praktikus és általunk sem mindenben kifogásolt - kettéválasztását, és amikor azt fogalmazza meg, hogy a politikai és a szociális jogok vagy a honvédelmi kötelezettség terén bizonyos eltérõ szabályozás megengedhetõ, sõt szükségszerû, akkor ehhez nem felesleges és nem indokolatlan hozzáilleszteni, hogy azonban a választójog gyakorlása során a törvény semmilyen különbséget, különbségtételt, egyensúlytalanságot, aránytalanságot eredményezõ megoldást nem alkalmazhat külföldön és belföldön élõ és tartózkodó állampolgárok között.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az indítványunk elvetése csak látszólag nem indokolja itt a hozzászólásunkat, hiszen közismert és a sajtóban napok óta elég nagy teret kapott a bizottságnak egy másik döntése, amely szintén a mi javaslatunkat tartalmazva, - de egyébként Salamon László képviselõtársam bõvebbkörû indítványát elfogadva -, végül is áttörte ezt a tarthatatlan helyzetet, amely a nem Magyarország területén tartózkodó állampolgárok szavazásban való részvételét, nem Magyarország területén lehetõvé fogja tenni. Azonban - hangsúlyozom, hogy nyugtalanít minket mindazon nyilatkozat, amely ennek a döntésnek a nyomán különbözõ pártok részérõl - pártelnöki szinten is - megfogalmazódott, amely értelmezi már most ezt a rendelkezést, és különbözõ magyarázatokkal, kommentárokkal látja el. Ebbõl arra következtetünk, hogy van olyan párt, aki ezt az egyébként ezt a generális megengedõ hozzáfûzését a választójog gyakorlásának elfogadta ugyan, de már most úgy szeretné értelmezni, hogy nem ám a külföldön élõ kettõs állampolgárokról van szó, akik egyrészt magyar állampolgárok, hanem azokról a magyar állampolgárokról van szó, akik ilyen vagy olyan okból, passzióból, munkavégzés, vagy szolgálat teljesítése céljából külföldön tartózkodnak, de belföldi lakóhellyel és a belföldi választásokra jelenleg hatályos elõírások szerinti feltételekkel rendelkeznek. Mi nem erre gondoltunk, Salamon László sem erre gondolt, nyilván majd errõl lesz még szó itt ma.
Tehát ezért okvetlenül szükségesnek tartanánk, hogyha az 59-es pontban foglalt kiegészítését Sepsey Tamás képviselõtársamnak és jómagamnak a bizottság ismételten átvizsgálva a kérdés jelentõségét, támogatná. Nem arra gondolunk - szeretném hangsúlyozni, és megelõzve az ellenérveket -, hogy teljesen azonos választójogi rendelkezéseknek kell érvényesülni a külföldön lakó magyar állampolgárok és a belföldön lakó magyar állampolgárok választójoga tekintetében, az aktív választójog gyakorlása szempontjából. Nem lehet - nyilvánvalóan -, a nem Magyarország területén élõ, itt magyar lakással és valamilyen lakóhelyhez kötõdéssel nem rendelkezõ magyar állampolgárnak, aki egyébként külföldön él, vagy huzamosabb idõn keresztül ott tartózkodik, nem lehet nyilván egyéni választókerületi jelöltre szavazni.
(15.00)
Természetesen arra gondolunk, hogy az egyensúly megteremtése szempontjából mind a külföldön, mind a belföldön szavazni kívánó magyar állampolgárok szavazási feltételeit, a választójog gyakorlásának feltételeit azonosnak kell tekinteni. Tehát igazolni kell természetesen a külföldön élõ magyar állampolgároknak is azt, hogy megfelelnek a választójogi törvény elõírásainak. Tehát büntetlenek, illetõleg nem esnek választójogi korlátozások alá, cselekvõképesek, és olyan korhatárt elértek, amelyek egyébként az adott országban esetleg másképp kerültek szabályozásra, ahol honosak. Tehát ebbõl a szempontból több jogot nem adhatunk a külföldön élõ magyar állampolgároknak. Teljesíthetetlen és megvalósíthatatlan eseteket sem kívánunk elõidézni akkor, amikor a választójog tényleges, a szavazás tényleges gyakorlása során a választójog kiterjedne például az egyéni választókerületek képviselõjelöltjének a megválasztására is.
Azonban amikor mi azt írtuk le Sepsey Tamás képviselõtársammal együtt, hogy a törvény nem tehet különbséget a külföldön és belföldön élõ vagy tartózkodó magyar állampolgárok között, akkor ebbe a fogalmazásba természetesen az is beletartozik, mint egy koncepció megfogalmazásába, hogy olyan arányos törvényi szabályozást kell kialakítani, ami semmiféle különbséget: egyik vagy másik oldal javára eltérést nem állapít meg.
Ettõl függetlenül, a szavazati jog gyakorlásának terjedelme, köre tekintetében lehet eltérés természetesen a választási kampányban való részvételtõl kezdve, a jelöléseken keresztül, a passzív választójog gyakorlásának feltételeit illetõen, de az aktív választójog gyakorlását illetõen is.
Tehát nem a kérdés komplex megoldására történt itt egy szöveg megfogalmazása, hanem annak a veszélynek az elhárítására, amely - hangsúlyozom - a mai napon is fennáll. Azt követõen is fennáll, hogy az alkotmány- elõkészítõ bizottság egyhangú határozatával - a Kisgazdapárt távollétében is egyhangú határozatával - a külföldön élõ állampolgárok, vagy ott tartózkodó állampolgárok számára egyfajta gesztusként a választójog tényleges gyakorlását lehetõvé tette.
Kíváncsian várjuk a továbbiak során, elsõsorban ennek a koncepciónak a további bizottsági vitája során, hogy valójában mirõl szavaztunk. Ki milyen terjedelmûnek tekinti ezt a mostani nem itt szabályozott bõvítést, és valójában mit fog majd tartalmazni az a sokat emlegetett, de általunk sehol nem látott új választójogi elképzelés, amelynek a lététõl vagy nemlététõl tettük függõvé a további alkotmányozással kapcsolatos álláspontunk kialakítását is. (Taps az MDF padsoraiban.)