Gáspár Miklós Tartalom Elõzõ Következõ

DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Köztársasági elnök választással kapcsolatban a Kereszténydemokrata Néppárt is nyújtott be módosító indítványt, amely szerint a köztársaság elnökét a választópolgárok általános és egyenlõ választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák.

A köztársasági elnököt a leadott érvényes szavazatok abszolút többségével kell megválasztani. Amennyiben ezt a többséget az elsõ fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg, a második fordulóban csak az elsõ két jelölt indulhat.

Az alkotmánykoncepció konszenzus hiányában megõrzi az államfõ parlament általi választásának elvét. A köztársasági elnök közvetett választását az alkotmányozók 1989-ben, az 1946. évi I. trv. szinte szó szerinti átvételével oldották meg. Az 1946-os megoldásról tudni kell azt, hogy a nemzetgyûlés általi, közfelkiáltással történõ választást leginkább a szovjetek és a kommunisták támogatták.

Az alkotmány mai megoldása szinte egyedülálló a világon. Véleményünk szerint azt nem viheti tovább ez az alkotmánykoncepció sem. A szóba jöhetõ megoldások közül a legegyértelmûbbnek és a legtisztábbnak az államfõ nép általi közvetlen választása tûnik, véleményünk szerint, és ezt célozza a Kereszténydemokrata Néppárt javaslata is.

A köztársasági elnök közvetlen választása melletti indokaink a következõk: Az államfõ nemzeti intézmény, nemzeti szimbólum, a felségjelvényekhez hasonlóan a nemzet egységének a szimbóluma. A nemzeti intézményeket, szimbólumokat pedig csak a nemzet legitimálhatja közvetlenül.

Az államfõnek ezer szálon kell kapcsolódnia a társadalom egészéhez, és egy kormányzati válságkezelésre és konszenzus teremtésre hivatott államfõi intézményt nem lehet kizárólag csak a pártpluralizmusra alapozni.

A köztársasági elnököt az európai parlamenti rendszerek többségében közvetlenül a nép választja, cáfolva azt, hogy a közvetlenül választott elnök idegen lenne a parlamentáris demokráciától. A közvetlen választás nem pártosít jobban, mint a parlamenti pártok általi kiválasztás, sõt a belsõ parlamenti pártalkuk, amelyek nagyrészt titokban zajlanak, jobban foglyul ejthetik az államfõt.

Amennyiben a köztársasági elnököt a többségi párt vagy pártok jelölik, pártpaktum alapján, ez a köztársasági elnök részérõl már eleve bizonyos fokú lekötelezettséget jelent e pártok irányában. Mert akitõl támogatást kap, ahhoz nyilvánvalóan valamilyen lojalitás is fûzi.

A köztársasági elnök viszont, véleményünk szerint, nem egyes pártokhoz, hanem csak a magyar néphez lehet lojális. A közvetlen választás ugyanakkor sokkal nagyobb nyilvánosságot is teremt, mint a pártpolitikai kiválasztás, a köztársasági elnököt illetõen. Ez a nyilvánosság a nemzeti sorskérdésekben méri világosan a jelöltek alkalmasságát. Hamis az az ellenérv is, hogy a közvetlen választás, a prezidencializmus, tehát az erõs elnök irányába mozdíthatja el a kormányformát.

Az államfõ választásának módja és a kormányzati rendszerben való elhelyezése egymástól határozottan külön választható a mostani alkotmányozás során is.

A KDNP a módosító javaslat megtételekor ezen érveken túl figyelemmel volt az alkotmány társadalmi elfogadottságának fontosságára, hogy a lakosság magáénak érezze az alkotmányt és a köztársasági elnöki intézményt ezen belül, és figyelemmel voltunk a szakmai, társadalmi vita visszajelzéseire is.

A magyar történelem folyamán a magyar nép még nem választott közvetlenül államfõt. Ugyanakkor a jelenlegi alkotmány I. fejezetének (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

A nép választja az Országgyûlést és az önkormányzati képviselõket, továbbá polgármestereket. Így a KDNP véleménye szerint a köztársasági elnök választása is a nép joga kell, hogy legyen.

(13.20)

A jelenlegi alkotmányunk III. fejezetének 29. §-a szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét. De miként fejezheti ki a nemzet egységét, ha a nép nem választotta meg.

A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint a magyar nép történelmi igénye, hogy megválaszthassa a köztársaság elnökét, és az alkotmány ezt biztosítsa és védje, ne pedig akadályozza. Köszönöm a figyelmet.

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage