DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! A koncepció következõ részébõl, a közpénzekbõl eredõ
témakörbõl egy módosító indítványom szerepel, amit szeretnék nagyon röviden megindokolni; a 270-es számú, majd a Magyar Nemzeti Bank elnökével, illetõleg alelnökeinek a megbízatásának a megszûnésével kapcsolatos.
Tudniillik a koncepció rendelkezik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre nevezzék ki. Tehát rendelkezik a megbízatás keletkezésérõl, hogy az határozott idõre szóljon, rendelkezik az alelnökök megválasztására vonatkozó rendelkezésrõl. Azonban nem rendelkezik arról, hogy mi van akkor, hogyha ezt a megbízatást - hozzáteszem, kivételes okból - mégis a hat év lejárta elõtt meg kellene szüntetni.
A kérdéskör nyilván felveti a bank függetlenségének a kérdését. Két elvet és két kérdést, illetve két szempontnak az összeegyeztetését, és ennek a problematikáját. Egyfelõl alapelv az, hogy a Magyar Nemzeti Bank kormánytól függetlenül mûködik, de ugyanakkor a másik alapelv - talán ez ilyen formában nem fogalmazódott meg, de a gyakorlati követelmény az -, hogy a Magyar Nemzeti Bank mûködése és a kormány mûködése között bizonyosféle összhang elkerülhetetlen, hogy legyen. Hiszen egyszerûen durván fogalmazva, hogyha egymás ellen dolgoznak, annak az ország látja a kárát.
Kivételes helyzetek tehát adódhatnak, amikor esetleg mégis biztosítani kell annak lehetõségét, hogy a független bank vezetõinek megbízatása megszûnjék. Vagy hozzáteszem, nem tipikus eset, de az élet számtalan fordulatot tartalmazhat, lehetnek egészségügyi vagy hasonló természetû olyan problémák, amik ilyen intézkedést szükségessé tesznek és hogyha az alkotmány erre vonatkozóan nem tartalmaz szabályt, akkor joghézag áll fenn.
Az én módosító javaslatom ezt kívánja pótolni, arra figyelemmel, hogy ugyanakkor a bank függetlensége mégse kerüljön veszélybe. Ezért egy felmentési procedúrára teszek javaslatot, ami azért a felmentést mégsem hagyja egészében a kormányzat, vagy akár a kormányzat mögötti politikai többség kezében. Arra teszek javaslatot, hogy a banki vezetõk kivételes esetekben történõ felmentését az alkotmány tegye lehetõvé. Mégpedig egy olyan konstrukcióval, hogy erre a miniszterelnök elõterjesztésére a köztársasági elnök által kerüljön sor - ez idáig még természetesen a kormány kezébe teszi le a politikai döntést a parlamentáris rendszer logikája szerint és logikája értelmében -, de hogy a bank mégse legyen ennélfogva egy függõ helyzetbe kerülve a kormánnyal, tehát maradjon az az alkotmányos alapelv is meg, hogy a bank független a kormánytól, ezt a döntést, ezt a felmentõ döntést az Országgyûlés minõsített többséggel vegye tudomásul, tehát egy olyan többséggel, ami szándékaink szerint a kormány körét meghaladja. Bár hogy egy minõsített többség valójában meghaladja-e vagy nem, az egy más kérdés, íme a '94-es választás eredményeinél nem haladta meg.
Még egy mentegetõzést engedjenek meg, lehet, hogy ez a javaslat sem kiérlelt, hiszen az a lendületes munka - amire már többször hivatkoztunk -, és ami minket arra késztetett, hogy nagyon rövid idõn belül terjesszük elõ a módosító javaslatot, arra már nem teremtett lehetõséget, hogy kiérlelt és részletesen hogy úgy mondjam körbekonzultált javaslatokat termeljen ki, én se tudok ilyet letenni a tisztelt Ház asztalára. Én azt kérem, hogy tekintsék legalább egy problémafelvetõ javaslatnak. Egy olyannak, amit hogyha ebben a formában nem feltétlenül osztanak - bár lehet, hogy azt így lehet osztani, én azt nem mondom, hogy nem lehet-, de ha mégis úgy gondolják, hogy ezzel a megoldással szemben fenntartások fogalmazhatók meg, akkor tekintsük az egész kérdést egy problémafelvetésnek, amit úgy gondolom, az alkotmány-elõkészítõ bizottságnak, illetve az Országgyûlésnek meg kell oldani. A lényeg az, hogy joghézag itt se maradjon az alkotmányban. Köszönöm figyelmüket.