HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A 275-ös pontban jelzett módosító indítványról szeretnék szólni néhány mondatot, amelyben Gáspár Miklós és három másik kereszténydemokrata képviselõtársunk a társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetést jelenítené meg, a koncepciónak ebben a szakaszában.
Mindenekelõtt utalnék arra, hogy ez a téma egy más szakaszban más módosító indítvány kapcsán tegnap már szóba került, és két szocialista képviselõtársam, Egerszegi László és Csákabonyi Balázs képviselõ urak már elmondták részint a saját álláspontjukat, részint az MSZP álláspontját, részint azt, amelyet a velünk szövetséges szakszervezetek alapján, mondatai alapján le lehet szûrni.
Mégis érdemes utalni most is erre, hiszen ebben a szakaszban is szóba kerül. Azzal kezdeném, hogy a tartalmával, a gondolatával mindenképp egyetértek és nagyon örülök, hogy kereszténydemokrata képviselõtársaink ezt a módosító indítványt is beterjesztették és gondolom, hogy tartalmilag, ha rajtunk állna, vagy csak rajtunk állna, akkor mindenképpen bekerülne az új koncepcióba. A kérdést természetesen, ezt valóban az alkotmányjogászokra bíznám, hogy a szociális érdekegyeztetés szerepeltetése igazából melyik szakaszban, melyik részben a leghelyesebb, és ebben valóban azt hiszem, hogy a szakembereknek kell dönteni. Azt mindenképpen kívánatosnak tartom, hogy valahol az alkotmánykoncepcióban szerepeljen és nagyon szomorú, hogy úgy látszik, hogy ezekrõl a legalábbis a részletes vita jelen szakaszáig, hogy kimaradt belõle. Az érdekegyeztetés nemcsak és nem kizárólag a szakszervezetek vagy a munkaadói szervezetek számára fontos. Az egész társadalom nyugalma szempontjából fontos, hogy a konfliktusok minél inkább tárgyalásokkal, minél inkább megegyezéssel oldódjanak fel. Nem véletlenül hívják a modern demokráciákat megegyezéses demokráciáknak, ami azt jelenti, hogy nemcsak és kizárólag a mindenkori többség dönt, hanem mód van arra, hogy különbözõ alkumechanizmusokkal, tárgyalásokkal a legtöbb konfliktus békés úton, tárgyalásokkal rendezõdjék.
Így mûködnek azok a nyugat-európai országok, amelyek közegébe, közösségébe Magyarország felvételt szeretne nyerni. Ez a szociális partnerség és a szociális piacgazdaság lényege. Azt is el kell ismerni - szemben ülnek velem kereszténydemokrata képviselõtársaim -, hogy ezeket a fogalmakat leginkább a kereszténydemokrácia jelenítette meg a második világháború után, de a szociáldemokrata kormányok tovább bõvítették, tovább gazdagították ennek a mechanizmusát. Valóban kívánatos lenne, hogy Magyarországon az alkotmányba is bekerüljenek a szociális érdekegyeztetés, a szociális partnerség érdekei és értékei.
Természetesen ugyanígy fontos - gondolom - társadalombiztosítási önkormányzatiság elvének a rögzítése, erre majd egy késõbbi szakaszban kerül sor, és azt hiszem, hogy amikor a második kamaráról vagy felsõházról sokat vitatkozunk ebben a Házban: amennyiben sikerülne a társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetésnek egy jól bevált, jól kialakított rendszerét kialakítani, akkor nem is válna szükségessé talán a második kamarának, a felsõháznak a létrehozása, és éppen ezért is fontos lenne, hogy sort kerítsünk arra, hogy az érdekegyeztetés alkotmányos mechanizmusát kiépítsük.
(14.10)
Mondom tisztelt képviselõtársaim, nem tudom, hogy talán pont itt és ebben a formában kellene ezt szabályozni, vagy valahol másutt. Azt hiszem azonban, hogy az új alkotmány szerény lenne, és a XX. századi szociális demokráciákhoz méltatlan alkotmány lenne, ha semmilyen módon nem szerepelne benne a szociális érdekegyeztetés fogalma.
Azt hiszem - õszintén remélem -, hogy senki nem akar köztünk egy olyan társadalmat és egy olyan alkotmányt, amely úgy épül fel, hogy vannak az automizált egyének, akiknek egyetlen joguk az, hogy 4 évente egyszer szavaznak és vannak a nagy gazdasági korporációk, amelyek a szabad verseny alapján mindent megvalósíthatnak valódi társadalmi kontroll nélkül.
A társadalmi- gazdasági és szociális érdekegyeztetés éppen azt szolgálja, hogy a piacgazdaság mûködjön, a piacgazdaság hatékony legyen.
Ugyanakkor a társadalomnak is legyen lehetõsége arra, hogy a piacgazdaságot a társadalom igényeihez igazítsa, a vad kinövéseket lenyesegesse, és egy békés, nyugodt érdekegyeztetéssel dõljenek el a dolgok Magyarországon. Úgyhogy e módosító indítvány szellemét mélyen támogatom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)