DR. CSÁKABONYI BALÁSZ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tekintettel az idõ elõrehaladott voltára, és azért, mert a Háznak még egyéb témákat is meg kell tárgyalnia, lerövidítem felszólalásomat.
Ehhez a fejezethez 11 módosító javaslatot adtunk be, amelyet részben én jegyeztem, és örömmel nyugtázom azt, hogy ebbõl a 11 javaslatból ötöt a bizottság elfogadott. Így ezekrõl nem is kívánok szólni.
Nem kívánok szólni a hat elutasított módosító javaslatból négyrõl, mert meggyõztek arról, hogy azok ma nem honorálhatók, így nem akarok szót szaporítani.
Kettõ módosító javaslatról, amely ugyancsak nem kapott bizottsági támogatást, azonban szólni kívánok, annál is inkább, mert mindkettõvel kapcsolatban kapcsolódó módosító javaslatot is benyújtottam.
Az egyik a büntetõeljárásban a védõ immunitásával kapcsolatos rendelkezésnek az elhagyása. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy ez a hatályos alkotmány 57. §-ában megfogalmazást nyer, így mindenképpen szükséges az, hogy átemelésre kerüljön az új alkotmányba is.
(16.10)
Éppen ezért kapcsolódó módosító javaslatomban az igazságszolgáltatás alapelvei között kívánom feltüntetni azt a rendelkezést, hogy a védõnek az a joga, hogy nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt, tehát gyakorlatilag maradjon meg ez. Ez egy garanciális jellegû, a védelemtõl elválaszthatatlan jog. Emlékeztetni szeretnék a szomorú történelmi múltra, amikor nemcsak azt jelölték ki, hogy ki legyen a bíró, ki legyen az ügyész, hanem kijelölték azt is, hogy ki legyen a védõ azontúl, hogy még az ítéletet is elõre megírták. Tehát a védõ szabad véleménynyilvánítását a büntetõeljárás során az alkotmánynak kell garantálnia, azért kérem, hogy a holnapi tárgyalás során a tisztelt elõkészítõ bizottság ezt szíveskedjék honorálni, és az alkotmány szövegébe az alapelveknél - mert máshol nem tudtam rendszerbelileg elhelyezni - megjelentetni.
A következõ kapcsolódó módosító indítványom ugyancsak egy megítélésünk szerint rendkívül fontos témára vonatkozik, ez pedig a bírák külsõ igazgatásával kapcsolatos alkotmányi szabályozás. Hosszú évek óta tartó szakmai viták folynak arról, hogy továbbra is az Igazságügyi Minisztérium, illetõleg a kormány végezze-e a bíróságok külsõ igazgatását, avagy pedig ez a külsõ igazgatás valamilyen formában kerüljön közelebb a bírói autonómiához. A beérkezett javaslatokkal kapcsolatos szakértõi vélemények szinte kizárólag azt az álláspontot támasztják alá, hogy szükséges volna az úgynevezett országos igazságszolgáltatási tanács felállítása, amelynek összetételére különbözõ elképzelések vannak.
Azt hiszem, hogy most az alkotmányozás során nem az a lényeg, hogy minek nevezzük el ezt a létrehozandó testületet, nem az a lényeg, hogy milyen legyen ennek az összetétele, hanem az egésznek a lényege az, hogy a külsõ igazgatás is váljon el az Igazságügyi Minisztériumtól egy létrehozandó, legalább kétharmad részt bírói grémiumból álló szervezet végezze ezt a külsõ igazgatást. Természetesen ez nem jelenti - megítélésünk szerint - a bírói hatalmi túlsúlynak a megjelenítését az alkotmányban, hiszen a garanciális fékek, mind a Legfelsõbb Bíróság elnökének választással kapcsolatos eddigi rendelkezések hatályban tartása, továbbá az eddigi parlamenti felügyelet intézményrendszerének a továbbfejlesztése és megléte, azon kívül természetesen az eddigi alkotmányos garanciák megmaradnak, azok mind élnek tovább, hanem arról van szó, hogy az önálló hatalmi ági jelleget jobban kifejezõ, azt megtestesítõ bírói igazgatási testületet hozzon létre a törvény.
Szeretném ezzel kapcsolatosan még azt megjegyezni, hogy nem tartanám szerencsés dolognak azt, hogyha a majdnem teljesen egyezõ szakértõi véleményekkel és maguknak az érintetteknek, tehát a bíróságoknak, a Legfelsõbb Bíróságnak, a különbözõ bírói önkormányzati szerveknek a kérése, az állásfoglalása és az elõzetesen kifejtett véleményeik ellenére, ezzel szembehelyezkedve, politikai döntést hoznánk olyan kérdésben, amelyik - megítélésem szerint - elsõsorban szakmai döntés kell hogy legyen. Éppen erre való tekintettel kérem az alkotmány-elõkészítõ bizottság azt a két tisztelt tárgyaló delegációját, aki ezt az álláspontot még nem tette magáévá, hogy e kapcsolódó módosító indítványt szíveskedjék a holnapi tárgyaláson támogatni, ami nyitva hagyja mindazokat a kérdéseket, amelyeket az elõkészítés során az eddig nem támogató delegációk fenntartásként felvetettek, ezért így szól a kapcsolódó módosító javaslat szövege: "A bírói függetlenség maradéktalan érvényesülése érdekében létesüljön egy kétharmad részt bírákból álló országos testület. A testület választásra, szervezetére és összetételére vonatkozó törvényt külön törvény állapítja meg." Amennyiben ez alkotmányos rögzítést nyer, akkor azt hiszem, hogy zöld útja lesz a már megkezdõdött igazságszolgáltatási reformfolyamatnak, és az eddig már támogatott módosító javaslatokkal az alkotmány igazságszolgáltatásra vonatkozó része korszerûbb és európai lesz. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)