DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Ehhez a fejezethez is több indítványt nyújtottam be a Néppárt nevében.
Ezeket az indítványokat, egy kivételével, az alkotmány-elõkészítõ bizottság vagy abban a formájában, ahogy benyújtottam, vagy a gondolatot magát és egy más formában támogatta. Engedjék meg, hogy én ezekrõl ne beszéljek. Hanem
felbuzdulva a mai nap folyamán a közteherviselés kapcsán elért sikeremen, megpróbáljam megindokolni önöknek még egyszer azt az indítványomat, amelyet az alkotmány-elõkészítõ bizottság nem fogadott el. Hátha sikerül ebben a kérdésben is meggyõznöm önöket, és hátha sikerül elérni azt, hogy az alkotmány-elõkészítõ bizottság holnap visszatérjen erre a módosító indítványra és megváltoztassa ebben az kialakult álláspontját.
Az igazságszolgáltatás alapelvei között, amelyben túlnyomó többséggel, egy kivételével egyetértünk, szerepel a következõ: "a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma". Ez általános igazságszolgáltatási alapelvként szerepel. Ha pedig ez így van, tisztelt képviselõtársaim, akkor ez vonatkozik mindenféle peres eljárásra. Vonatkozik a büntetõeljárásra, de vonatkozik a polgári eljárásra is, vonatkozik az eljáró hatóságokra, de vonatkozik az ügyfélre is. S különösen polgári peres eljárásban az a tipikus, hogy nem a hatóság szerzi be a bizonyítékot, hanem az ügyfél.
Ennek a javaslatnak, ha ezt alkotmányos szintre emelnénk, az lenne a következménye, hogy az anyagi igazság kiderítésének az elve óriási sérüléseket szenvedhetne, ráadásul ellentétben áll az ugyancsak ezek között az alapelvek között felsorolt bizonyítékok szabad mérlegelésének az elvével.
Ezért én nagyon nagy tisztelettel kérem az alkotmány-elõkészítõ bizottságot, hogy ennek az elvnek az alkotmányban való szerepeltetését bírálja felül, fontolja meg, és ha lehetséges, akkor ne támogassa, mert ez rendkívül káros következményekre vezethet.
Ez megint egy olyan indítvány, ami - hogy mondjam - látszólag egy nagyon jogállami, látszólag egy nagyon szép alapelv. Ugyanakkor alkotmányban szerepeltetése minden jogászra vonatkozóan rendkívül sok bosszúságot okozhat majd az egyes állampolgároknak. Amikor majd egy adott peres eljárásban nem tudják bizonyítani ezen elvre való hivatkozással a jogos érdekeiket. Hadd mondjam el, tisztelt képviselõtársaim, hogy ez egyébként egy korrupciót keltõ alapelv is a büntetõeljárásban.
Tessenek végiggondolni! A szervezett bûnözés Magyarországon is, rendkívül sajnálatos módon, de elterjedõben van. Köztudomású, hogy bizonyos szervezett bûnözési formák kapcsán - lásd például a kábítószer-kereskedelem - iszonytató pénzek forognak. Akik ilyen bûncselekményeket követnek el, elképesztõen nagy vagyonok felett rendelkeznek.
Ha sikerülne õket leleplezni, és megindulna egy ilyen nagy ügyben a büntetõeljárás, e nagy vagyonok élvezõinek, amely nagy vagyonokat egyébként bûncselekmény útján szereztek, egyetlenegy dolgot kellene csinálni: azt mondani a rosszul fizetett rendõrnek, hogy egész évi jövedelmed, bocsánat, egész életedben elérhetõ jövedelmed százszorosát odaadom - ezeknél a szervezett bûnözési formáknál ez nem is egy olyan nagy összeg -, egy dolgot tegyél meg, szerezd be a fõbizonyítékot jogellenesen. Beszerezted a fõbizonyítékot jogellenesen, én meg mehetek is haza, mert a jogellenesen szerzett bizonyítékot nem lehet figyelembe venni, és ezért nem lehet az elkövetõt felelõsségre vonni.
Úgy gondolom, hogy ennek az elvnek rendkívül károsak a következményei a polgári eljárásban is és a büntetõeljárásban is. Az egy más dolog, tisztelt képviselõtársaim, hogyha valaki a jogellenesen szerzett bizonyítékot még ráadásul bûncselekmény útján is szerzi meg, akkor ezért a felelõsséget meg kell állapítani.
Tehát el kell tudnunk választani egymástól a dolgokat. Az egyik dolog az, hogy mi jár annak, aki adott esetben, mondjuk egy bûncselekmény utján szerez be egy bizonyítékot, nyilvánvalóan büntetés jár. A másik dolog az, hogy mi az a bizonyíték, amelyet a bíró szabadon mérlegelhet. Ha az alkotmányba ez az elv nem kerül bele, ez még nem jelenti azt, hogy az egyes eljárásjogi törvényekbe, akár Pp.-be, akár a Be.-be, ne lehetne betenni bizonyos eseteket, amikor nem lehet valamit bizonyítékként figyelembe venni. De az most is így van, tisztelt képviselõtársaim. Alkotmányos rangra emelése ennek az elvnek, úgy gondolom, hogy kifejezetten káros, és hangsúlyozom, hogy a polgári eljárásokra vonatkozóan - attól tartok - egyedülálló lenne a világon.
Nem biztos, hogy ez az a terület, ahol egyedülálló megoldást kell keresnünk. Köszönöm, hogy meghallgattak.(Gyér taps a teremben.)
(16.30)