DR. KÓNYA IMRE (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Miniszter Úr! Közeleg az olimpia, amikor nyilván a fél ország ott fog ülni a tévékészülékek elõtt és várja a rekordokat, a különbözõ álomhatárok megdöntését és fõleg azt, hogy ebben a magyarok is szerepet játszanak. Nos, én úgy gondolom, hogy ez egy kellõ pillanat arra, hogy felhívjam a figyelmet egy olyan rekordra, ami viszonylag kevesebb figyelmet kapott a közvélemény részérõl, és sajnos úgy tûnik, hogy a kormányzat részérõl is.
(15.40)
A bûncselekmények mennyisége vonatkozásában 1995-ben meghaladta az ismertté vált bûncselekmények száma a fél milliót, mint Magyarországon még soha a magyar történelemben. Ez egyfajta bûvös határ, aminek úgy gondolom, hogy nem örülhetünk, viszont a kormányzat figyelmét fel kell hogy hívja ez a körülmény a közbiztonság romlására. Az állampolgárok figyelmét természetesen nem ilyen számok, statisztikai adatok, hanem ennél sokkal látványosabb jelek hívják föl, hogy a közbiztonság súlyosan romlik.
Ilyen látványos jel a közterületi prostitúció immár tragikus méretû terjedése. Korábban azt tapasztaltuk, hogy meghatározott területre korlátozott a prostitúció, ma már viszont azt látjuk, hogy a fõvárosban a legkülönbözõbb térségekben, de nagyobb városokban is utcákon, tereken, az iskolák közelében, templomok mellett fényes nappal ellepték a prostituáltak, és az országutak mentén is ott látjuk - fõleg a Budapestre bevezetõ utak, illetõleg a határszéleken - a prostituáltakat soha nem látott számban. Én úgy vélem, hogy a kormányzatnak mindenképpen tennie kell ebben az ügyben, és ezért kérdezem a miniszter urat, hogy mit tervez a rendõrség a köztéri prostitúció felszámolása érdekében? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokból.)