CSÓTI GYÖRGY (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar mezõgazdaság exportkilátásai az Európai Unióval kötött társulási szerzõdés érvénybelépése óta javultak, javulnak. Azonban az unió kvótáinak kezelése számunkra több esetben is hátrányosan történik. Így például, a magyar baromfitermékek iránt jelentõs igény jelent meg az európai piacon, de piaci részesedésünk így is csak néhány százalék.
(16.00)
Az idei kvóták között néhány termékre igen jelentõs, az engedélyezett kereteket messze meghaladó igény jelent meg. E kedvezõ piaci lehetõségek kihasználásánál azonban a vámkedvezménybõl származó elõnybõl a magyar fél alig részesedik. Ez pedig igen nagy összeg, hiszen éves szinten például kicsontozott csirkénél 19 millió, a pulykakvótánál 7 millió, a kacsatermékeknél 3 millió márka, amely összességében közel 3 milliárd forintot jelent.
Ha ennek az összegnek, korábbi gyakorlatnak megfelelõen termelõk és importálók között fele-fele arányban történõ megosztást vesszük alapul, akkor is igen jelentõs, mintegy másfél milliárdnyi összegrõl van szó csak ennél a három termékféleségnél.
Ennek a helyzetnek kedvezõbb alakítására a Baromfi Terméktanács az elmúlt évben javaslatokat készített. Az érintettek a javaslatokra vonatkozóan ígéretekkel teli válaszokat adtak, de a kvótamenedzselésben ez idáig nem sikerült semmilyen érdemi eredményt elérni.
Felvetõdik a kérdés, a magyar diplomácia agrárdiplomácia, a jelen esetben milyen lépéseket kíván tenni, hogy ez a kedvezõtlen helyzet megváltozzon. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a baromfikvótákban az adott lehetõségek igen jók, és az elõnyök elveszítése esetén az egész export alapjában megrendülhet.
Kérdezem tehát államtitkár urat, milyen lépéseket tervez a kormányzat, hogy az Európai Unió vámkedvezményei számunkra is hasznot jelentsenek. (Taps az ellenzék padsoraiból.)