DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! Az interpelláció tárgya a megadott cím szerint "A fegyveres erõk reformja", de alcíme és az interpelláció írásban megküldött szövege a honvédségrõl, annak reformjával kapcsolatban feltett kérdésekrõl szól. Ezért válaszomban a honvédségre kívánok koncentrálni. Teszem ezt azzal a kiegészítéssel, hogy a határõrség alkotmányos jogállásának megváltoztatása nincs napirenden, és úgy a békeidõszakban, mint a minõsített idõszakban e szervezet - mint a fegyveres erõk része - feladatainak megváltoztatása úgyszintén nincs napirenden.
Amikor a kormány az elmúlt esztendõben a Magyar Honvédség átalakításáról szóló elképzeléseit az Országgyûlés elé terjesztette, a következõket kellett figyelembe vennie.
Elõször: '91 és '94 között a honvédség létszáma 121 ezerrõl 100 ezer fõre csökkent, ugyanakkor érintetlen maradt a vezetési szintek száma, a gazdálkodás rendszere, alig csökkent a katonai szervezetek száma, így a kisebb létszámú honvédség finanszírozása a korábbinál rosszabb hatékonysággal történt, és romlott a szétaprózódott szervezet mûködõképessége.
Másodszor: források hiányában a honvédség ebben az idõszakban felélte tartalékai jelentõs részét.
Harmadszor: a Magyar Honvédség szervezeti felépítése, vezetõ szerveinek struktúrája, mûködési rendje, technikája és fegyverzete azt az állapotot tükrözte, amely még nem számolt integrációs szándékkal, tehát még nem alakult ki elképzelés más hadseregekkel történõ együttmûködõ képesség feltételeinek megteremtésérõl.
A felsorolt problémák kezelésére is megoldást keresve az országgyûlési határozat elõkészítését egy évig tartó szakértõi munka és elemzések elõzték meg. Az alapos elõkészítéssel együtt azonban számos körülmény elõrevetette annak lehetõségét, hogy az átalakulás során a feltételek változásával, vagy például az integrációval összefüggésben a feltételek megismerését követõen módosítani kell az eredetileg kialakított elképzeléseket.
Nyilván a folyamatos kontroll és ennek eredményeként a szükséges korrekciók lehetõségét volt hivatott megteremteni az Országgyûlés határozatának az a része, amely az átalakulás teljes idõtartama alatt, fél esztendõnként beszámolási kötelezettséget írt elõ a kormány részére a honvédelmi bizottság elõtt. Ez a beszámolás elsõ alkalommal az átalakulás elsõ fél évérõl, tehát az 1995. december 31-ével lezáruló idõszakról, április 24-én megtörtént.
A honvédelmi bizottság elõtt lefolytatott vita konklúziója az volt, hogy egyrészt az ez év júniusáig terjedõ újabb fél esztendõ tapasztalatait is hasznosítva, másrészt a Magyar Honvédség vezetésében történt személyi változások során érintett új vezetõk véleménye kialakításának és összegezésének idõt hagyva a kormány nevében a honvédelmi tárca ez év szeptemberében terjeszti a honvédelmi bizottság - és amennyiben szükséges, az Országgyûlés - elé azt a beszámolót, amely a következtetéseit és a szükségesnek tartott intézkedéseket tartalmazza.
Nem kívánok elébe menni ennek a beszámolónak, annyit azonban elmondhatok, hogy az átalakulás során az erõk és az eszközök további koncentrációjával a hatékonyságot feltétlenül növelni szükséges. Foglalkozunk olyan javaslat elõterjesztésével, amely elfogadása esetén egy minimális, de mindenképpen indokolt mozgásteret biztosít a létszámok, illetve a különbözõ állománycsoportok létszámarányai tekintetében.
És végül a jövõ évi költségvetés elõkészítésével összefüggésben is meg kell vizsgálni, hogy a kizárólag létszámcsökkentésbõl eredõ megtakarításokból pótolható-e a költségvetési támogatás reálértékének csökkenése, illetve a mindenképpen elengedhetetlenül szükséges fejlesztési és felújítási kiadások fedezete. Kérem képviselõ urat, hogy az elmondottak alapján és hagyatkozva a szeptemberben elõterjesztésre kerülõ beszámolóra, az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket.