KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Elöljáróban el kell mondanom, hogy képviselõ úr interpellációja megalapozott, és az abban részletezett gyakorlat valóban több szempontból kifogásolható.
A lakástörvény egyetlen rendelkezése sem ad ugyanis lehetõséget arra, hogy az önkormányzati lakások elidegenítésekor az addigi bérlõ csak akkor válhasson tulajdonossá, ha az elidegenítés az eladást megelõzõen a korábban létrehozott alapba teljesített önkormányzati befizetéseket visszamenõlegesen teljesíti.
A követelés jogszerûen nem kényszeríthetõ ki. E tekintetben tehát ez a döntés törvénysértõ. A Belügyminisztérium információi szerint az önkormányzat az említett költséget nemcsak az adásvételi szerzõdés megkötésekor, hanem a lakbérben is érvényesíti, így annak valóban kétszeres megfizetésérõl van szó.
A hatályos rendelkezések értelmében az önkormányzati felújítási költségekkel kapcsolatos követelés nem lehet része a vételárnak. A minisztérium az elidegenítés jogszabályellenes gyakorlatát már 1996. év elején észlelte, 1996. február hónapban felkértük a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetõjét törvényességi ellenõrzés lefolytatására és a szükséges intézkedések megtételére. A hivatal vezetõje a hibás gyakorlatra márciusban felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét, és kérte annak megszüntetését. A hivatal vezetõjének megkeresésére a Belügyminisztérium ismételten kezdeményezte a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõ állapot helyreállítását, valamint állást foglalt abban, hogy a vevõk részére megalapozott, valóban kétszeres megfizetés esetén a jogtalanul elkért összeget a vevõk részére az önkormányzat költségvetése terhére vissza kell téríteni. Ha ez nem történik meg, akkor bírói úton érvényesíthetik követelésüket a lakók, de biztosan meg fogják nyerni ezt a pert, az önkormányzat a perköltségeket is fizetheti abban az esetben.
Akkor azonban, ha csak egyszeri befizetés történt volna, a visszafizetéstõl el kell tekinteni, hiszen a vevõket tényleges vagyoni hátrány nem éri ebben az esetben. A tulajdonos, most már tulajdonossá váló volt bérlõk ugyanis jogosultak a felújítási alapról, annak esetleges megszüntetésérõl saját maguk dönteni, így a már befizetett pénzösszeg maguknak való visszatérítését vagy más célú felhasználást kimondani.
A lényege a válaszomnak tehát az, hogy a volt bérlõk tulajdonossá válnak azzal, hogy aláírják az adásvételi szerzõdést, akkor is, ha nem fogadják el a felújítási költségek visszamenõleges érvényesítését. Ezen az alapon õket a tulajdonuktól megfosztani nem lehetséges, az esetleg kétszeresen befizetett összeg pedig visszajár részükre az önkormányzat költségvetésébõl. A Belügyminisztériumnak vagy a belügyminiszternek nincs lehetõsége sem felelõsségre vonni a jegyzõt, sem fegyelmit indítani ellene, ugyanakkor azonban felkértem a közigazgatási hivatal vezetõjét, hogy ismételten folytasson törvényességi vizsgálatot, most már a vizsgálata terjedjen ki a felelõsség megállapítására is, és tegyen javaslatot az önkormányzat részére a fegyelmi felelõsség esetleges érvényesítése érdekében. Errõl a Közigazgatási Hivatal vezetõje, errõl a vizsgálatáról engem, én pedig a tisztelt képviselõ urat a késõbbiek során tájékoztatni fogom. Kérem válaszom elfogadását. (Általános taps.)