DR. GARAY ISTVÁN (MSZP): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi hónapokban a sajtóban és a tömegkommunikációs eszközökben számos cikk és tudósítás jelent meg, hogy az ország bizonyos térségeiben, fõleg Nyugat- és Dél-Magyarországon a kárpótlással összefüggésben jelentõs a külföldiek földtulajdonszerzése, úgy, hogy kárpótlásra, földárverésre jogosulatlan személyek fiktív, dátumozatlan szerzõdéseket, úgynevezett zsebszerzõdéseket kötnek a kárpótlási jegyek tulajdonosaival, számítva arra, hogy egyszer Magyarországon is megengedett lesz külföldiek számára a termõföld megvásárlása, ami azért csábító lehetõség, mert a magyar föld ára jelenleg akár ötvenszer-százszor olcsóbb, mint a nyugat-európai ár.
További problémát jelent a zsebszerzõdések folytán Ausztriából munkavállalási engedély nélkül érkezõ traktorok, munkagépek magyarországi munkavégzése. Ugyanakkor a bérszínvonal szintén jelentõs eltérése miatt a föld nélküli, vagy éppen azzá vált lakosság egyéb munkaalkalom hiányában kiszolgáltatottként dolgozhat ezeken a földeken.
Tudom, hogy a probléma a mezõgazdaság és a földtulajdonviszonyok nem elõrelátó átalakításában, az elmúlt évek hibás döntéseiben gyökerezik. Gondolok itt a megélhetést és jövedelmezõséget nem nyújtó törpebirtokokra, és az ebbõl fakadó földkoncentrációra, a tõkehiányra, ami mind motiválhatja a zsebszerzõdések megkötésében a magyar kárpótoltakat, tulajdonosokat.
Ezzel együtt a felelõsség, már a mostani kormányzaté, hogy a magyar termõföld ne kerüljön végleg külföldiek kezébe, és hogy a magyar gazdák úgy vehessenek részt a nemzetközi munkamegosztásban, hogy hátrány - lehetõség szerint - ne érje õket.
A fentiek értelmében kérdezem, hogy "Mire jók a zsebszerzõdések, mi lesz a magyar föld, a mezõgazdasági termelõk sorsa?". Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)