DR. MAGYAR BÁLINT mûvelõdési és közoktatási miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Egy rendkívül fontos törvénymódosításnak a szavazása következik el körülbelül fél óra, egy óra múlva. Ennek a szavazásnak a során, ennek a vitának a során rengeteg módosító indítvány is érkezett a tisztelt Ház elé. A törvény eredeti céljában kívánta szabályozni, hogy egy stabil, kiszámítható, egy fejlesztés felé nyitott, a minõségi elemeket beépítõ, a pedagógusok továbbképzését biztosító, a diák- és szülõi jogokat pontosító és egyben kiterjesztõ törvénytervezet álljon a tisztelt Ház rendelkezésére.
Nem kívánok a törvény eredeti céljairól szólni, inkább csak azokat a módosító indítványokat foglalnám össze, amelyeket a kormány támogat ennek az általános és alapvetõ célnak az érdekében. A vitának az intenzitására jellemzõ, hogy körülbelül 540 módosító indítvány érkezett be, ezek közül a módosító indítványok közül körülbelül 140-et támogat a kormány.
Hét pontban foglalnám össze a fontosabb elemeket, ahol változások történtek, de a törvénytervezet eredeti szellemével többé-kevésbé összhangban. A törvénytervezet eleve megpróbálta biztosítani azt, hogy kiszámíthatóvá váljon a finanszírozása a közoktatási rendszernek. Ez azt jelentette, hogy megpróbáltuk megállítani azt a folyamatot, amelyben évrõl évre hatalmas ingadozások voltak megfigyelhetõk az összes közoktatásra fordított kiadásokon belül az államilag, a központilag finanszírozott hányad és az önkormányzatok által finanszírozott hányad között.
Az eredeti törvénytervezet 75 százalékban állapította volna meg a két évvel korábban kiadott összes közoktatási költségbõl az állam által fizetendõ normatíváknak a mennyiségét. Módosító indítványok során a kormány támogatja azt, hogy ez az arány 80 százalékkal növekedjen, ez lehetõvé teszi, hogy a jelenleg a '96-os szinten elért, azaz körülbelül 63 százalékát az összes oktatási kiadásnak finanszírozza a központi költségvetés.
1996-ban 135 milliárd forintot biztosított a központi költségvetésbõl az oktatás számára, ennek a 80 százalékos módosító indítványnak az elfogadása azt jelentené, hogy a központi normatívák aránya, illetve az ennek nyomán biztosítandó összeg 1997-ben 161 milliárd forint lenne. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az önkormányzatok is ilyen arányban meg tudják emelni '97-ben az oktatási rendszer egészének a támogatását, hiszen ez a módosító indítvány egyben azt is jelenti, hogy némileg szûkül a mozgásterük.
A másik fontos pont, hogy a közoktatási törvénytervezet módosítása már eredetileg is tartalmazott jó néhány új normatívát. Ezek közül a módosítások során egy pontosítás következett be: szétválasztottuk a napközis és étkezési normatívákat, ezzel külön megjelenik a napközis normatíva a rendszerben, ezt is támogatja a kormány.
Harmadszor: a normatív szabályozáson túl úgynevezett központi normatívákat hozott létre ez a törvénytervezet, három rendkívül fontos területen. Az elsõ: a pedagógus-továbbképzés területén a központi normatívák három százalékának megfelelõ összeggel, a másik: a pedagógiai és szakmai fejlesztésekre irányuló normatíva két százalékkal, illetve a harmadik: a területi feladatok ellátását szolgáló két százalékos normatíva.
A fejlesztésre szolgáló normatívák közé célként bekerült a közoktatás fejlesztése és megújítása mellé a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítése, fejlesztése és mûködtetése. Rendkívül fontosnak érezzük, hogy ez a normatíva, ami - figyelembe véve a körülbelül 161 milliárdos központi támogatást - jövõre ez a két százalék ez több mint 3 milliárd forint; ebben a 3 milliárd forintban kiemelten megjelenjen az informatikai, számítógépes fejlesztése a közoktatásnak, mind az iskoláknak, mind a tanulócsoportoknak, mind pedig az iskolai könyvtáraknak.
Meg kell említeni, hogy a harmadik normatíva, amely a területi feladatok ellátását szolgálta, hosszas vitát képezett, hogy milyen szervezeti keretben szabályozzák ennek az ellátását. A megyei önkormányzatok fogják egyébként a közoktatás-fejlesztési tervet elkészíteni, és ezt mintegy ajánlásként a megye településeinek a rendelkezésére bocsátani. Eredetileg ez a megyei területfejlesztési tanácsok feladata lett volna.
A kötelezõ óraszám emelésének az idõpontjában és annak hatályosulásában is jelentõs vita volt, a törvénytervezet egy '97. február 1-jei idõpontot tartalmazott. Végül is a kormány azt a módosító indítványt támogatja, a 304-es módosító indítványt, amely egy folyamatos bevezetés lehetõségét teremti meg, három idõpontban, '96. szeptember 1., '97. február 1. és '97. augusztus 1- jével. '97. augusztus 1-jétõl mindenütt kötelezõvé válik, míg '96. szeptember 1-jétõl az önkormányzatok döntésén múlik az, hogy a kötelezõ óraszámokat megemelik-e vagy nem emelik meg.
'96 végéig - és ez egy módosító indítványként bekerült a törvénytervezetbe, eredetileg csak kormányhatározatként szerepelt -, '96 végéig el kell készíteni a kormányzatnak egy, a pedagógusok minõségi bérezését szolgáló speciális, differenciált kiegészítõ bérezési rendszert, és ennek a bevezetését a jövõ év elejétõl biztosítania kell.
Még egy utolsó kérdésként kiemelném a NAT körüli vitákat. A NAT 16 éves korig szabályozza a kötelezõen oktatandó tárgyaknak és ismereteknek a körét. Felmerült többször aggályként, hogy mi történik a 11., 12. évfolyammal, vajon ezt az érettségi követelményrendszer határozza-e meg. Az érettségi követelményrendszer természetesen tartalmazza ennek a két évfolyamnak a követelményeit is, de az érettségi követelményrendszer messze túlnyúlik ennek a két évfolyamnak az oktatásán, és a törvény rendelkezik a 331-es módosító indítvánnyal - ha elfogadják -, hogy differenciált tantervi követelményeket kelljen kidolgozni erre a hátralévõ két évre.
Köszönöm szépen a képviselõtársaimnak a rengeteg módosító indítványt, úgy érzem, hogy a kormány által támogatott módosító indítványok javítják a törvénytervezet eredeti helyzetét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Általános taps mindkét oldalon.)