SZABÓ GYÖRGY: Köszönöm szépen, elnök asszony! Tisztelt Ház, kedves Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy mondandómat egy idézettel kezdjem. "A társadalombiztosítás nyugdíjalapjának pénzügyi biztonsága hosszabb távon csak a korhatár emelésével állítható helyre. A korhatáremelés fokozatos bevezetéséhez minél hosszabb idõszakra van szükség, ami a korhatár rugalmas emelésének mielõbbi megkezdését indokolja." Ez a két mondat Surján László népjóléti miniszter úr, a társadalombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményezõ törvényjavaslat expozéjában mondotta el, 1993. január 25-én.
E törvényjavaslat részét alkották a nõi nyugdíjkorhatár felemelésére vonatkozó elképzelések. Úgy tûnik számomra, hogy a hivatalban lévõ népjóléti miniszterek, kormányok ezt a problémakört hasonló módon ítélik meg. A vitában elhangzottakkal kapcsolatban álláspontunk kifejtését megelõzõen kérem, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket néhány fontos tényre, valamint hogy megosszam önökkel a vita során kialakult benyomásaimat.
Elõször is: a korhatáremelés szükségességét vitató képviselõtársaimnak újólag felhívnám a figyelmét arra, hogy errõl a kérdésrõl a tisztelt Ház korábban már döntött. Az elfogadásra váró törvényjavaslat e döntések megvalósításáról szól.
Másodszor: több képviselõtársam felszólalásában legfõbb kifogásként azt fogalmazta meg, hogy nincsenek együtt a korhatáremeléshez szükséges feltételek. Meggyõzõdésem, a körülmények persze lehetnének kedvezõbbek, de ne legyenek illúzióink, soha nem áll majd minden egyes feltétel rendelkezésre, hogy ideális, optimális módon tudjuk megvalósítani az elkerülhetetlenül szükséges emelést.
Harmadszor: már az expozéban jeleztem, hogy a kormány nyitott minden olyan javaslat befogadására, amely a nyugdíjazási feltételeket igazságosabbá, elfogadhatóbbá teszik, ugyanakkor nem hiúsítják meg a törvény legfõbb céljait.
Örömmel mondom, hogy az általános és a részletes vita alatt a szokásosnál is intenzívebb konszenzusteremtõ folyamatnak lehetünk tanúi. Az erõteljes kritikák mellett szép számban elhangzottak és megfogalmazásra is kerültek kitûnõ javaslatok, amelyek jelentõs hányada részévé válhat az elfogadásra kerülõ törvényjavaslatnak.
A vitát tehát hasznosnak és szakmai szempontból is igen értékesnek tartom, akkor is, ha több kérdésben az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A legfontosabb, hogy a legtöbb felszólalásból érezhetõ volt az emberek millióit érintõ ügyhöz illõ felelõsségteljes fogalmazások, ezzel kapcsolatban a vélemények mindig a törvényhozói felelõsség egyértelmû kifejezését mutatták.
Tisztelt Ház! 76 benyújtott módosító indítványt kaptunk kézhez, és ezek alapvetõen négy kérdéskört érintettek. Egyrészt a korhatáremelés ütemezését, másrészt a korhatár elõtti nyugdíjazás feltételeit, harmadsorban a gyermeknevelés elismerését a szolgálati idõhöz igazodóan, és végül a korhatár elõtti foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátások szabályait.
Szeretném kiemelni és a késõbbiekben bizonyítani, hogy valamennyi kérdésben a kormány hajlott az ésszerû kompromisszum kialakítására.
(15.40)
Az elsõ kérdéskört érintõen több képviselõ indítványozta a nõi és a férfi korhatáremelés különbözõ mértékû átütemezését. Azokat a javaslatokat, amelyek a férfiak korhatáremelését a jövõ évezredre kívánták halasztani, nem tudja a kormány támogatni. Nem tudjuk azt a javaslatot sem elfogadni, hogy a férfiaknál ne történjen korhatáremelés, illetve a nõknek csak 60 évre növeljük az irányadó korhatárt. Ezeknek a javaslatoknak a befogadása ugyanis napirenden tartaná azt a kérdést, hogy a nyugdíjak drasztikus csökkentésével vagy/és a járulékmérték erõteljes növelésével biztosítsuk a nyugdíjalap hiányzó forrásait.
A kormány határozott álláspontja, hogy nem megkerülhetõ a 62 évre való emelése a nyugdíjkorhatárnak, ennek fokozatos megvalósítását kitûzve célul. Ez azonban természetesen nem zárja ki, hogy a parlamenti vita és az egyeztetések alapján kialakult olyan megoldásokat támogassunk, amelyek az átmenetet kisimítottabbá, az érintett korosztályok számára elfogadhatóbbá teszik.
El tudjuk tehát fogadni azt a módosítást, hogy az 1941-ben született nõknél a munkajogi védelmük érdekében maradjon az 57 éves korhatár elõírása, de az 1942-46-ig születettek számára egy-egy évvel alacsonyabb korhatáremelés valósuljon meg a fokozatosság érdekében. Ezzel a halasztással elsõ lépésként három év alatt történik egy év korhatáremelés, majd változatlanul kétévenként egy évvel emelés, így 2008 helyett 2009-ben valósul meg a 62 éves nyugdíjkorhatár elérése. Tehát 1941-ben, '42-ben született nõk esetében 57 év az irányadó korhatár, a '43-ban születetteknél 58, a '44-ben születetteknél 59, a '45-ben születetteknél 60, a '46-ban születetteknél 61, és végül az 1947-ben születetteknél 62 év a törvényjavaslat szerint a befogadott módosítás alapján az irányadó korcentrum.
Természetesen az említett korosztályokhoz tartozók korábban is kérhetik nyugdíjazásukat, ha elegendõ szolgálati idõvel rendelkeznek.
Itt szeretném megjegyezni, hogy egyes képviselõk értékelésével ellentétben nem évenként történik a korhatáremelés. Így például az 1942-ben született nõk 1999-ben érik el az 57 évet, amikor nyugdíjba vonulhatnak, az 1943-ban született nõk ismét két év múlva, 2001-ben az 58 évet, a '44-ben születettek 2003-ban az 59-et, és hadd ne folytassam. Tehát hangsúlyozom: a kormány által benyújtott és a támogatott módosítás szerinti korhatáremelés ütemezése is kétévenként egy-egy év emelést tartalmaz.
Kedves Képviselõtársaim! Támogatja a kormány azt a két módosító javaslatcsomagot is, amely a korhatár elõtti nyugdíjazás választásának feltételeit finomítja és a továbbdolgozás ösztönzésének hatásosságát fokozza.
Elfogadjuk azt a módosítást, amely a beterjesztett javaslathoz képest két évvel rövidebb szolgálati idõ mellett engedi meg a jelenlegi korhatáron történõ nyugdíjazás választását. Így nyugdíjcsökkentés nélkül 55 évesen, de az emelt korhatár elõtt legfeljebb öt évvel korábban választhatják a nyugdíjazást azok a nõk, akik 1941-ben vagy '42-ben születtek és 34 év, '43-ban születtek és 35 év, '44-ben születtek és 36 év, '45-ben születtek és 37 év, '45 után születtek és 38 év szolgálati idõvel rendelkeznek.
Nyugdíjcsökkentés mellett választhatják viszont a korai nyugdíjazást azok a nõk is, akik az elõbbi szolgálati idõnél öt évvel kevesebbel rendelkeznek. A hiányzó évek számától függõ havonkénti nyugdíjcsökkentés a benyújtott mértékeknek megfelelõen 0,1 százaléktól 0,5 százalékig terjed.
Tisztelt Ház! A gyermekek után adható szolgálatiidõ-kedvezmények olyan módosítását támogatjuk - emlékeztetõül mondanám, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szerint a három- és többgyermekesekre tartalmazott a javaslat öt év korkedvezményt, illetve szolgálatiidõ-kedvezményt -, tehát olyan módosítást támogatunk, ahol az egy- és kétgyermekesek és a fogytékos gyermekeket nevelõk is kedvezményben részesülnek.
Lényeges változás a módosító javaslatok befogadása esetén, hogy nem a szüléshez, hanem a gyermekneveléshez kapcsolódik a kedvezmény, így az örökbefogadó szülõk és a gyermeküket egyedül nevelõ apák is részesülhetnek benne. Így tehát azt indítványozzuk, hogy azt a módosító javaslatot támogassák képviselõtársaim, ahol az egy gyermeket nevelõknél egy évvel, két gyermeket nevelõknél két évvel, három és több gyermeket nevelõknél három évvel kevesebb szolgálati idõ megszerzése is jogosít korhatár elõtti nyugdíjazásra a korhatáremelés átmeneti idõszakában. Ezzel például az 1943-ban született háromgyermekes édesanya, ha 27 év szolgálati idõvel rendelkezik - amelybe természetesen beleszámít a gyermeknevelés alapján járó szolgálati idõ is -, nem 58, hanem 55 éves korában is kérheti a nyugdíjazását.
A gyermeknevelés igazolásának szabályait a törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben kívánjuk meghatározni.
Tisztelt Ház! A továbbdolgozás ösztönzését a benyújtott kormányjavaslat havonként 0,3 százalékos nyugdíjnöveléssel és a hosszú szolgálati idõhöz tartozó nyugdíjskála évente 0,5 százalékos emelése helyett 1-1 százalékos növelésével kívánta honorálni.
Elfogadtuk azt a bírálatot, hogy ez az ösztönzés gyenge hatásfokú, mert a korai nyugdíjazást választók számára az évenkénti nyugdíjemelés ennél nagyobb ellátást eredményez. Ezért a kormány támogatja a nyugdíjemeléssel megnövelt kedvezõbb nyugdíj választását indítványozó javaslatcsomagot.
Elfogadhatónak tartjuk a magasabb mértékû, 1,5-1,5 százalékos emelést tartalmazó nyugdíjskálát is, amely a továbbdolgozás ösztönzése mellett rendszerszerûen is megszünteti a 34 évnél hosszabb szolgálati idõ jelenlegi nem megfelelõ értékelését.
Kedves Képviselõtársaim! A törvénytervezet munkajogi fejezeteihez, a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti és a köztisztviselõi törvények módosításához, a munkanélküli ellátásokat érintõ szabályozáshoz viszonylag kevés módosító indítvány érkezett. Ezek közül támogatjuk azt a módosító indítványt, amely a nyugdíj elõtt álló ötéves fokozott munkajogi védelmét az adott személyre irányadó emelt nyugdíjkorhatárhoz köti.
A foglalkoztatásról és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításához érkezett indítványok többsége elõsegíti, hogy a társadalombiztosítási szabályok változásához az elõterjesztésben szereplõnél jobban illeszkedõ megoldások alakulhassanak ki. Így például lehetõvé válik a képviselõi módosító indítványok nyomán az, hogy a nyugdíj elõtti munkanélküli- segélynél egy kiszámíthatóbb konstrukció kerüljön kialakulásra. Ennek a kormány által is támogatott csomagnak a legfontosabb eleme, hogy a nyugdíj elõtti munkanélküli-segély a korhatár elõtti nyugdíjba vonulásra jogot nem szerzett számára is ugyanabban az életkorban nyújt ellátást mindkét nem számára, mint amikor hosszabb szolgálati idõvel a korhatár elõtti nyugdíj választható.
Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! Meggyõzõdésem, hogy a kormány által támogatni kívánt javaslatokkal együtt olyan törvényjavaslatot ajánlunk elfogadásra, mely kiegyensúlyozott, a fokozatosságot jól érvényre juttatja, és az átmenet idõszakában több szempontból is méltányos feltételeket tartalmaz.
Végezetül a legteljesebb mértékben egyetértek Béki Gabriella képviselõ asszonnyal, aki többek között arról szólt, hogyha most lemondanánk a korhatáremelésrõl vagy csak elodáznánk a szükséges lépéseket, azt lehet, hogy megkönnyebbüléssel nyugtázná a lakosság, de egy idõ múlva az elégedetlenség sokszorosa lenne a jelenleginek.
Kérem, hogy az említett vagy nem említett, de a kormány által támogatott módosításokkal együtt a törvényjavaslatot fogadják el kedves képviselõtársaim. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)