KUNCZE GÁBOR, belügyminiszter: A korábban is már megfogalmazódott igénynek megfelelõen elkezdem elölrõl a beszédemet - és jelezni szeretném, hogy mintegy tíz percig tart egyébként.
A sportról valamint az egyes sport célú ingatlanok helyzetének rendezésérõl szóló törvényjavaslatokhoz számos módosító indítvány érkezett. Valamennyiben olyan gondolatok fogalmazódtak meg, amelyek tükrözték a képviselõk és bizottságok jobbító szándékát, e törvények megalkotásának fontosságát.
(17.40)
Függetlenül attól, hogy az Országgyûlés és annak bizottságai ebben az idõszakban is több, meghatározó törvényjavaslat tárgyalását folytatták, kiemelt figyelmet fordítottak a javaslatokra. Pártállásra tekintet nélkül a sport alapvetõ érdekei kerültek elõtérbe.
A sportról szóló törvényjavaslat tárgyalása kapcsán mind a plenáris ülésen, mind bizottsági üléseken vitát váltottak ki a következõ kérdéskörök: A sport területén hol húzódnak az állam szerepvállalásának illetve kötelezettségvállalásának határai? Milyen területeken és hogyan kapcsolódjanak a helyi önkormányzatok ezekhez a feladatokhoz? Melyek azok a területek, ahol az önkormányzatok közremûködésének, koordináló szerepének érvényesülése szükséges? A Sporttanács társadalmi ellenõrzési funkcióját megfelelõen biztosítják-e a tanács hatáskörei? A szakszövetségek mûködésének szabályozása kapcsán a törvényességi felügyeletet az OTSH elnöke vagy az általános szabályoknak megfelelõen az ügyész lássa el?
A különbözõ szakmai egyeztetéseken és a parlamenti vita során a következõ két témakörben igen eltérõ álláspontok alakultak ki. Mindhárom közalapítvány általános támogatottságot kapott, azonban az egyes közalapítványok mûködési rendjére, összetételére vonatkozóan a képviselõk különbözõ változatokat dolgoztak ki.
Nem javasoljuk támogatni azokat az indítványokat, amelyek egy-egy sportág szövetségével egészítették ki a javaslattételre jogosult szervezetek körét, hiszen a törvényjavaslatban éppen az az elv érvényesült, hogy a kuratóriumok összetétele a sport területét a lehetõ legszélesebb körben reprezentálja.
Az államháztartás reformjának tükrében - mint ahogy az várható volt - a leghevesebb vitát a törvényjavaslat finanszírozási része váltotta ki. Az egyeztetések során szélsõséges vélemények hangzottak el a tekintetben, hogy mennyiben sikerült megteremteni a sport állami támogatásának garanciáit. A pénzügyi feltételek megteremtése során nem hagyhattuk figyelmen kívül a költségvetés helyzetét. A törvényjavaslat követi az államháztartás átfogó korszerûsítésének irányát, ezért a sportszervezetek költségvetési támogatásának mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza majd meg - nem nevesít átengedett állami bevételeket.
A kormány a gyermek-, ifjúsági és szabadidõsport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatását szolgáló közalapítvány bevételi forrásainak kiegészítésére tett módosító indítvány elfogadásával tett kivételt; a törvényjavaslat így kiegészülhet azzal, hogy a közalapítvány rendelkezik a sorsolásos játékok játékadójának 12 százalékával.
A kormány által támogatott módosító indítványok elfogadásával a következõ fontosabb rendelkezésekkel egészül ki a törvényjavaslat: az állam feladataként nevesíti a törvény a tiltott teljesítményfokozásra vonatkozó rendelkezések betartásának ellenõrzését, a helyi önkormányzat és a sporttal foglalkozó különbözõ szervezetek együttmûködésének területeit, a helyi önkormányzatok koordinációs szerepének kereteit határozza meg a támogatott kiegészítés. A közalapítványok megalapítására, illetve átalakítására - a módosítás értelmében - az Országgyûlés hatalmazza fel a kormányt. Támogatja a kormány azt a bizottsági indítványt is, mely szerint a Nemzeti Sport Közalapítvány Gerevich Aladár, a Nemzeti Ifjúsági Szabadidõsport az Egészséges Életmódért Közalapítvány Wesselényi Miklós nevét vegye fel.
Az egyes sport célú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán benyújtott módosító indítványok az alábbi három meghatározó kérdéskörre irányultak: Milyen sorrendben kapják meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság illetõleg az Állami Privatizációs Rt. vagyoni körébe tartozó sport célú ingatlanokat a sportszervezetek illetve a települési önkormányzatok? A törvényben kerüljön nevesítésre a lõterek, a polgári célokat is szolgáló repülõterek tulajdonjogának megszerzése oly módon, hogy ennél az ingatlankörnél az önkormányzatok illetve az önkormányzatok társulása elõzze meg a sportszervezetet. A törvény hatálya terjedjen ki a központi költségvetési szervek által fenntartott ingatlanokra is.
Az ingatlanok tulajdonba adásának sorrendiségében a kormány elfogadta azon bizottsági és képviselõi indítványokat, amelyek a privatizációs törvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetén az önkormányzatok számára biztosítanak elsõbbséget, míg a KVI-nél, (a Kincstári Vagyonkezelõ Intézetnél) lévõ ingatlanoknál az eredeti elõterjesztésnek megfelelõen a sportszervezetek maradtak az elsõ helyen.
A Budapesten lévõ sport célú ingatlanok esetében a kormány továbbra is az eredetileg elõterjesztett javaslatnak megfelelõen a fõvárosi önkormányzat elsõbbségét támogatja - hiszen ezeknél a sportlétesítményeknél a fõvárosi érdek érvényesülését kell elõsegíteni -, megteremtve ezzel a fõváros sporttal kapcsolatos feladatainak egységes és összehangolt ellátásának alapját.
A lõterek és polgári célokat is szolgáló repülõterek esetében a kormány elfogadta azt a bizottsági indítványt, mely szerint az önkormányzat illetve az önkormányzatok társulása megelõzi a sportszervezetet.
A kincstári vagyonba tartozó és a központi költségvetési szervek kezelésében lévõ sport célú ingatlanok tulajdoni helyzete rendezett, így erre az ingatlankörre e törvényjavaslat rendelkezései nem vonatkoznak. Ugyanakkor ezen ingatlanok további mûködtetésérõl, hasznosításuk lehetséges módjairól - a törvényjavaslat elfogadását követõen az államháztartási törvénnyel összhangban és figyelemmel az érintett sportegyesületek sajátosságaira -, a kormány külön határozatban dönt.
Az állam és az önkormányzatok sporttal összefüggõ kötelezettségeinek törvényi szintû szabályozása, a különbözõ társadalmi szervezetek meghatározó szerepének rögzítése, az átlátható finanszírozási rendszer alapot teremt arra, hogy a magyar sport társadalmilag fontos funkciói érvényesüljenek. Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a módosító javaslatokkal a törvényjavaslat elfogadását támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps.)