DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Tisztelt Ház! Május 21-e óta úgy tudhatja az ország, hogy Magyarországon sûrû a kórházi ellátottság, jó az úthálózat és megkérdõjelezhetõ az, hogy tartsunk-e fenn a légimentõ-szolgálatot? Ugyanis akkor az Objektívben egy megkérdezés kapcsán a Népjóléti Minisztérium illetékes fõosztályvezetõje, hetedik fõosztályvezetõje ezt nyilatkozta. Én emlékszem még arra, amikor a miniszter úr válaszolt egy korábbi kérdésemre, hogy a sürgõsségi ellátást igazából nem lehet tervezni. Ezt a szalmonellafertõzés, egy járványszerû szalmonellafertõzés esete kapcsán mondta.
Én már akkor is éreztem, hogy itt valami nagy hiba van. Hiszen, ha ezzel egy fõosztály foglalkozik a minisztériumban, akkor nyilvánvalóan kell erre szervezetnek lenni, másrészt nem is képzelhetõ el, hogy az egészségügyi ellátásban éppúgy, mint minden közfontosságú ellátásban ne kellene a rendkívüli helyzetekre számítani és szervezni.
Én úgy tudom, és az ország lakosságának a többsége is úgy tudja, hogy útjaink - európai értelemben - nemigen kiválóak, mondhatni, hogy rossz is. Gépkocsiállományunk elavult. És most, a turistaszezon elején igen komolyan felmerül a kérdés, hogy a megnövekedett forgalom esetén megnövekszik a baleseti veszély is.
Mi történik egy frontális baleset esetén, ami mondjuk egy fõúton történik, vagy egy - Isten ne adja - tömegszerencsétlenség esetén? Mi történik egy tavi, egy vízi baleset esetén vagy egy tavak, vagy folyóvizek mentén, amelyek nehezen megközelíthetõk másképp, mint helikopterrel. Ha 20-25 percen belül nem érkezik mentés, akkor ennek bizony rendkívül komoly, halálos következményei lehetnek.
És ezt mind a magyar lakosság, mind pedig a nálunk üdülõ külföldiek számára rendkívüli veszélyhelyzetet teremthet. Én azt hiszem, hogy egy ilyen európai jelentõségû ügyben ez a nyilatkozat felelõtlen volt, és szeretném tudni, hogy tényleg mi a Népjóléti Minisztérium állásfoglalása, hiszen azóta ez a nyilatkozat - úgy tudom - nem került megcáfolásra. Köszönöm.