LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kedves határon túli és határon inneni Vendégeink! A trianoni békedekrétum után a mindenkori magyar kormányoknak alkotmányos és szent kötelessége volt, van és lesz, hogy mindig az elszakított területeken élõ magyarokkal, mint a nemzet testével, elsõdlegesen és maximálisan foglalkozzon. Ezeknek a magyar embereknek, ezeknek az elszakított nemzet magyarjainak minden eszközzel meg kell a nemzettudatukat tartani, minden eszközzel biztosítani kell az oktatáshoz, a nyelv használatához, a kultúrájukhoz való jogot. Ez minden magyar kormány szent kötelessége.
Ezt a kötelességet - úgy érzem -, hogy a jelenlegi kormány nem teljesíti, és úgy érzem, hogy itt igen problémákat vet fel ez a jelenleg tárgyalt és vitatott román-magyar alapszerzõdés is.
Ezelõtt néhány héttel egy magyar-magyar csúcstalálkozó volt, ahol részt vett a tisztelt kormány, részt vettek a kormány- és az ellenzéki parlamenti pártok képviselõi, valamint 18 határon túli magyar szervezetnek a vezetõi, a meghatározói. Itt nagyon sokat beszélgettünk és vitatkoztunk, lerövidítve a dolgokat: a cél az volt, hogy kialakítsunk közösen egy nemzetstratégiát, amely nemzetstratégia mentén kell az anyaország kormányának mûködni, és ehhez a megfelelõ segítséget megkapjuk a 18 határon túli magyar szervezettõl, és egy egységes nemzetstratégia mentén határozzuk meg feladatainkat és a szükséges tennivalóinkat.
A vita hosszas volt, pro és kontra érvek hangzottak el. Egész éjjel fogalmaztunk egy zárónyilatkozatot. A Független Kisgazdapárt részérõl én voltam, aki részt vett ezen a fogalmazáson, és ott a végén olyan dolgok születtek, amelyek egy kis reményt adtak a kisgazdapártnak is és személyemnek is, hogy talán egy kis fény derül, és talán a határon túli magyarok helyzetével az anyaország kormánya - elvárások szerint - javulóan fog foglalkozni.
Megdöbbenten és rémülten tapasztaltam, hogy rá három hétre ezzel teljesen ellentétes dolgok születtek, amikor a Kovács külügyminiszter úr bejelentette, hogy a román-magyar alapszerzõdés aláírásra készen van, és ezt nagyon rövidesen alá fogjuk írni, mert nagyszerû eredményeket értünk el, mindent teljesítettünk, amit a román fél kívánt, és a világon semmi jogunkat vagy elképzelésünket nem tudtuk érvényesíteni. Ezt nem így mondta, ezt körülbelül úgy mondta, mint az elõbb a Tabajdi képviselõ úr.
Most itt tartozik a témához, hogy sajnálatos módon a nem vezérszónoki rendszer - felváltva egy kormánypárti, egy ellenzéki felszólalás - miatt talán már feledésbe merültek Horn Gyula miniszterelnök úrnak a megjegyzései és az 43 észrevételei az alapszerzõdéssel kapcsolatban. Én - mivel már régen volt, s valószínû, már a tisztelt képviselõtársaim sem emlékeznek rá - egyetlenegy dolgot szeretnék megemlíteni. Õ azt mondotta, hogy ezzel az alapszerzõdéssel a magyar társadalom nagy többsége nagy többséggel egyetért. Én ezt szeretném megkérdezni - sajnos nincs itt a miniszterelnök úr -, hogy honnan meríti ezeket az információkat. Mert azt tudom, hogy az erdélyi magyarság nem ért egyet vele, (Felháborodás, zaj a kormánypártok padsoraiban.) onnan merítem, hogy az újságból olvasom. Sõt, tudom azt is, hogy a nyugati magyar emigráció sem ért vele egyet. (Újabb felháborodott zaj a kormánypártok padsoraiban.) Továbbmegyek, tudom azt is, hogy a magyar társadalom sem ért egyet vele, mert - ha befejezhetném - holnapután 18 órakor itt a parlament elõtt lesz egy Bocskai Szövetség által szervezett demonstráció, amelyhez több mint 100 társadalmi, nem politikai, kulturális szervezet csatlakozott. De hogy olyat is mondjak - ami valószínû, hogy önök által is köztudott, mert gondolom újságot csak olvasnak, ahogy én, a többi képviselõtársam is - a Magyarok Világszövetsége sem ért egyet vele. Remélem ezt nem próbálják itt mormogással megcáfolni, mert ez millió újságban olvasható volt.
Ennek következtében én azt mondom, hogy ez az alapszerzõdés nem megfelelõ. Nem megfelelõ az idõpontja miatt. Azért, mert ez inkább egy kampányszerzõdés és Iliescunak a kampányát támogatja, mint ahogyan hírtelenjében és sebtében megkötött szlovák-magyar alapszerzõdés pedig Balladur úrnak a kampányát volt hívatva támogatni. Szerencsére az utóbb említett úr megbukott csúfosan. Remélem a román belpolitikában is hasonló események lezajlanak, ha mi megtámogatjuk õket.
Befejezésül még annyit szeretnék mondani, mivel rövid idõt kaptam a sorstól, hogy én azt hittem, hogy a XX. század egyik legszörnyûbb politikai gaztette, a trianoni dekrétumnál rosszabb megoldás nincsen. Most önmagamtól kell elnézést kérjek, hogy mit kellett megérjek, hogy a trianoni dekrétumoknál rosszabb alapszerzõdéseket is képes kötni a szociálliberális kormány.
Utoljára azt szeretném mondani, hogy itt felmerült - Eörsi képviselõtársam mondotta, azt hiszem - a bizalmatlanság kérdése. Úgy nem lehet nekiindulni, hogy egy szerzõdést nem fognak betartani. Kérném szépen, a trianoni dekrétumot néhányan - finoman - trianoni szerzõdésnek hívják.
A trianoni szerzõdésben nemcsak a határok vannak rögzítve, hanem bizonyos emberi jogok is. Könyörgöm, amikor egy új szerzõdést kötünk - merthogy ez van -, akkor ki kellett volna értékelni, és meg kellett volna beszélni a román partnerrel, hogy kérem abból mit tartott be. Mert mi betartottuk, nem foglaltuk vissza Erdélyt, nem voltak nacionalista törekvéseink, de hogy a magyarokkal ott hogyan bántak a románok, azt mindenki tudja, akinek Erdélyhez valami kevés köze van. És igenis számon kellett volna kérni, hogy kérem a trianoni szerzõdésnek azt a részét, amely jogokat biztosít - állítom, hogy több jogot, mint ez a román-magyar alapszerzõdés -, azt hogyan tartotta be a román fél Károly királytól napjainkig.
Erre hívom fel a szíves figyelmet, és kérem azt, hogy ne pártpolitikai érdekek, és ne az Európai Unió szerint, hanem a magyar testvérek érdekében úgy szavazzunk, ahogy a lelkiismeretünk és a magyarságunk megkívánja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)
(17.20)