DR SZABAD GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Országgyûlés! Kedves Vendégeink! Rövid lehetek, mert vezérszónokunk a Demokrata Néppárt részérõl, Jeszenszky Géza, úgy gondolom, egyértelmûvé tette állásfoglalásunkat. Csak a summáját ismétlem meg. Igenis akarunk megegyezést Magyarország és szomszédai, Magyarország és Románia között, de nem akárhogy létrehozottat. Igenis akarunk alapszerzõdést, de megfelelõ tartalmút.
A magyar alkotmányos ellenzék lényegi törekvéseivel a Magyar Demokrata Néppárt egyetért nemzeti és demokratikus állásfoglalásának megfelelõen. Ezért támogatjuk a határozati javaslatot, akkor is, ha - indokoltan - szó volt róla, hogy két ponton módosítást tartunk szükségesnek.
Legyen szabad azt is jeleznem, hogy én két önálló indítványt juttattam el az Országgyûlés elnökéhez, természetesen számítva arra, hogy azok tárgyalására most nem kerülhet sor, ez a házbizottság megegyezése folytán csak így lehetséges, nem foglaltam ezeket napirendi javaslatba vagy ügyrendibe, de bíztam abban, hogy más anyagokkal együtt kiosztásra kerül rövid szövegük, tehát azoknak ismeretében szólhatok. Nem így történt, ezért egész röviden szólok felõlük.
(18.40)
Az egyikben azt javaslom, hogy a két ország parlamenti pártjainak küldöttei tarthassanak és tartsanak tanácskozást az alapszerzõdésrõl, annak aláírása, illetve ratifikálása elõtt. Nem a mai tanácskozásra gondolok - hivatalos pártküldöttségek tárgyalására, természetesen beleértve a Romániai Magyar Demokraták Szövetségének küldöttségét is. Ezt az indokolja, hogy az alapszerzõdés végsõ szövegének konkrét rendelkezéseivel kapcsolatban - mint 58 most is kiderült - nem volt lehetõségük hatást gyakorló módon állást foglalni korábban. Ezért a pluralista demokratizmus legjobb törekvéseit érvényesíti, ugyanakkor az elérhetõ eredmények tartósságát biztosító célszerûséggel jár el a két parlament, ha a történelmi jelentõségûnek oly sokak által minõsített szerzõdés végsõ szövegének kialakítása során a választásokra közvetlenül, illetve távlatosan készülõdõ kormányok mellett minden parlamentáris törvényalkotó tényezõ véleményét is mérlegelhetõvé teszi az alkotmányos döntés elõtt.
A másik önálló javaslatomban még távolabbra utalok. Azt indítványozom - a részletekkel találkozni fognak -: kérje fel az Országgyûlés a magyar kormányt, kezdeményezze olyan nemzetközi tanácskozás megrendezését 1997 folyamán, amelyen Közép-Európa érdekelt országainak, köztük Magyarországnak és valamennyi szomszédjának szakértõ társadalomtudósai és törvényhozói egy új nemzetközi konvenció kidolgozásának céljából foglalkozzanak a nemzeti és nemzetiségi együttélés problematikájával.
Nem szeretném zavarni a közben folyó tanácskozást, ezért igyekszem még rövidebbre fogni mondanivalómat. (Nevetés, taps a teremben.)
Ezen a szakszerû és korszerû fogalomhasználat egységesítésétõl a jogi szabályozás közös követelményrendszerének kiteljesítéséig, illetve megújításáig terjedne a tematika. Indítványaimnak is az a célja - s itt találkozom számos kormánypárti képviselõ elgondolásaival, vagy szabad úgy fogalmaznom, érzelmesen is kifejtett vágyaival -, hogy minden együttélõ nép és köztük a magyar, az tehát, amelynek biztonságáról és boldogulásáról gondoskodni a mi törvényhozói kötelességünk, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat örökre elhárítva, azonos nemzeti és demokratikus jogok birtokosaként léphesse át az új évezrednek a harmonikus együttélés - reméljük - eljövendõ valóságára nyíló kapuját.
De ezért mérlegelt lépéseket kell tennünk, demokratikus alapon, egyetértésre jutva. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ülésteremben.)