DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Fidesz-Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum által elõterjesztett önálló képviselõi indítvány határozati javaslat formájában javasolta a Magyar Köztársaság és Románia között kötendõ alapszerzõdés ügyében, hogy egyrészt az Országgyûlés elõzetes hozzájárulásának birtokában kössön csak szerzõdést a Magyar Köztársaság kormánya, másrészt felhívja a kormányt, hogy a szerzõdés tartalmát illetõen folytasson további tárgyalásokat.
(20.40)
A tárgyalásoknál vegye figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét, harmadsorban pedig indítványoztuk, hogy a tárgyalás eredményeként a Magyar Köztársaság kormánya törekedjék olyan tartalmú szerzõdés megkötésére, amely a romániai magyarság részére biztosítja az európai normáknak és a nemzetközi szerzõdéseknek megfelelõ autonómia és kollektív joggyakorlás lehetõségét.
A három kérdéskört illetõen részletes tárgyalást folytatott a Ház, az általános vitát lefolytatta. A mi megítélésünk szerint semmi olyan nem hangzott el a kormányoldalon, amely az elõterjesztõk véleményét megváltoztathatná, ellenben sajnálatos módon megállapíthattuk, hogy az elsõ elõterjesztést illetõen a Magyar Köztársaság kormánya változatlanul azon a hatalmi arrogancián alapuló véleményén volt most a megbeszélés kapcsán is, amelyet úgy fejtettek ki korábban, hogy függetlenül mindenféle egyéb véleménytõl, a többségi véleményt õk érvényesíteni fogják, és ezt a szerzõdést aláírják.
Ami a második javaslatunkat illeti, hogy a szerzõdés tartalmát illetõen folytasson további tárgyalásokat a kormány, itt sajnálatos módon meg kell állapítanom, hogy erre már eleve nem kerülhetett sor, azért, mert hiszen olyannyira nem vette figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét, hogy még arra sem volt hajlandó, hogy a mai napon a plenáris ülés elõtt meghallgassa az RMDSZ elnökét, pedig a házbizottság elõtti vitából is egyértelmûen következett, hogy ellentétes a meggyõzõdése az ellenzéki pártoknak és a kormányzati oldalnak, hogy tulajdonképpen az RMDSZ-nek mi is az álláspontja.
A harmadik kérdéskört illetõen pedig, hogy törekedjék olyan tartalmú szerzõdés megkötésére, amely az európai normáknak megfelelõ autonómia és kollektív joggyakorlás lehetõségét biztosítja. Úgy gondolom, hogy egyértelmû választ ad az a tény, hogy a lábjegyzet, amely mindenfajta ilyen jog gyakorolhatóságát kiiktatja az alapszerzõdésbõl, ezzel kapcsolatban semmiféle magyarázatot nem tudott adni sem a miniszterelnök úr, sem a külügyminiszter úr. Azok az érvek, amelyeket felhoztak, hogy egy rossz szerzõdést miért kellett még tovább ellehetetleníteni ezzel a lábjegyzettel, ez semmiféle magyarázatot nem kapott.
Nem kaptunk választ arra a felvetésünkre sem, hogy miért kell sietni két hónappal a romániai választások elõtt egy ilyen rossz szerzõdés megkötésével, amikor ez a szerzõdés a magyarság javára semmi olyan kedvezõ fordulatot nem hoz, ami miatt nekünk sietnünk kellene, vagy egyáltalán ezt a szerzõdést meg kellene kötnünk.
Sõt, arra a felvetésre sem nyilatkozott a Magyar Köztársaság kormánya, hogy miként értékeli azt a tényt, hogy a romániai kormánynak most már csak 30 százalékos támogatottsága van a Házon belül a most bekövetkezett kormányrobbanás miatt, ami egyértelmûen a magyar alkotmány értelmezése szempontjából egy olyan helyzetet eredményezett, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának 39/B §-a értelmében ilyen helyzetben a magyar kormány ügyvezetõ kormányként mûködhetne csak, tehát nemzetközi szerzõdést nem köthetne. Ha pedig a mi alkotmányunk elõírása szerint a mi kormányunk ilyen helyzetben nem köthetne nemzetközi szerzõdést, vetette fel Orbán Viktor teljes joggal, (Dr. Szabó Zoltán államtitkár: Éljen!) akkor milyen alapon kívánunk szerzõdést 79 kötni egy olyan országgal, amelynek a kormánya a Magyar Köztársaság alkotmányának 39/B §-a alá esõ helyzetben van.
Tehát az idõpont nem felel meg, alkotmányos aggályaink vannak, ha pedig a szövegbõl indulunk ki, akkor azt kell mondanunk, nemcsak az idõpont nem felel meg, nemcsak alkotmányos aggályaink vannak, hanem a szöveg sem megfelelõ a számunkra. Egyszerûen nem értjük, hogy miért nem ér rá a Magyar Köztársaság kormánya megvárni a romániai választásokat, hacsak nem az az indoka ennek a sietségnek, amelyet Katona Tamástól hallottunk, hogy bár Melescanu külügyminiszter úr (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) idõközben Iliescu elnök úr kampányfõnökévé emelkedett, de hát õ még mindig csak a második kampányfõnök, mert az elsõ Horn Gyula.
Engedjék meg, befejezzem a mondatomat. Én úgy gondolom, hogy ráértünk volna a romániai választások után a szerzõdések szövegét újra tárgyalni, esetleg egy számunkra kedvezõbb feltételrendszer között. Ennek az elmulasztása történelmi bûn, amelyet ön követ el Horn miniszterelnök úr, Kovács külügyminiszter úr és a tisztelt kormánytöbbség. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)