NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Képviselõtársaim! Mindenekelõtt szeretném kifejezni örömömet, hogy sor kerülhetett egyáltalán erre a vitanapra. Még egyszer szeretném megköszönni az RMDSZ képviselõinek, hogy végighallgatták ezt a vitát, és azoknak a határon túli magyar képviselõknek, egyházi személyeknek, politikai vezetõknek, akik eljöttek erre a tárgyalásra. Remélem, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozó során - adott esetben már holnap - Pápán hasznát tudjuk venni az itt elhangzott érveknek.
Szeretném a külügyminiszter úrnak a figyelmét felhívni arra, hogy nem felel meg - megítélésünk szerint - a valóságnak az az állítása, hogy az RMDSZ-nek és az ellenzéknek a véleménye bármilyen lényeges tartalmi kérdésben különbözne, a mi álláspontunk lehet, hogy retorikailag eltér az RMDSZ-nek az álláspontjától, de az RMDSZ Operatív Tanácsa által megfogalmazott tartalmi kritikákkal értünk egyet az alapszerzõdés vonatkozásában, és semmilyen attól eltérõ kritikát mi itt az elmúlt hat óra folyamán - sem a Fidesz, de tudtommal több más ellenzéki párt sem - fogalmazott meg. Nem azt mondtam, hogy senki nem fogalmazott meg.
Másodszor is szeretném felhívni a miniszterelnök úrnak a figyelmét, õ úgy fogalmazott beszéde során, hogy az RMDSZ-nek több lehetõséget biztosít a jelenleginél az alapszerzõdés. Nagyon sokan hangsúlyozták ezt, Bauer Tamás, sokan mások, az RMDSZ-nél nincs senki illetékesebb ennek a kérdésnek az eldöntésére. Amennyiben õk nem így gondolják, akkor indokolatlan ezeknek az érveknek a hangoztatása a cinikusság vádja nélkül.
Harmadszor: nagyon sok minden benne van valóban ebben az alapszerzõdésben, de ami benne van, az megítélésünk szerint nagyon szûkítõ módon értelmezhetõ, példaként a 1201-es ajánláshoz fûzött lábjegyzetet hozhatnám fel, amellyel kapcsolatban félõ, hogy a 1201-es ajánlás kipukkad, mint politikai eszköz a Magyar Köztársaság külpolitikája számára, és kipukkad a határon túli magyarság számára, mint felhasználható külpolitikai eszköz. Ennek a lábjegyzetnek, ennek a Bukarestben kiherélésnek nevezett folyamat eredményeképpen. Továbbá szeretném hangsúlyozni azt is, hogy félõ, hogy az RMDSZ ennek a lábjegyzetnek a következtében nem fogja tudni fenntartani olyan zökkenõmentesen a maga autonómia-stratégiáját, amelyet egyébként az elmúlt hat évben meglehetõsen komoly küzdelmek árán kristályosítottak ki.
Megjegyezném azt is, hogy önök nagyon nagy gyõzelemként szokták felmutatni azt, hogy jogi normaként sikerült néhány nemzetközi dokumentumot belevétetni az alapszerzõdésbe, de ezt már önök elmondták nekünk a szlovák-magyar alapszerzõdés folyamán is, és hol van belsõ jogként.7
(20.50)
Megjegyzem, hogy nemzetközi jogi szakértõnk, Kovács Péter említette például a külügyi bizottsági ülésen, hogy meglehetõsen komoly jogi alapja van annak, hogy ezek a dokumentumok ne legyenek belsõ jogként értelmezhetõek. Hiszen egyszerûen megteheti Szlovákia és Románia, hogy nem minõsíti emberi jogi szerzõdésnek az államközi alapszerzõdést, és mivel az emberi jogi ____________________ 7 Így? 80 szerzõdésekre vonatkozik csak ezekben az országokban az elsõbbsége a nemzetközi jognak a belsõ joggal szemben, ezért ezek a nemzetközi dokumentumok nem fognak belsõ jogi dokumentummá válni.
Mi az, ami benne van? Pontosabban, mi az, ami nagyon sok aggodalomra okot adóan van benne? Ez a kettes számú lábjegyzet, amit egyházi ingatlanokkal kapcsolatos cikkelyhez fûzött a magyar és a román kormány. Ezt a lábjegyzetet - tisztelt kormánypárti képviselõtársaim - nem egyeztették az RMDSZ-szel, az egyházi ingatlanokról és a közösségi ingatlanokról való lemondás, a kárpótlásról való lemondás ebben a kettes számú lábjegyzetben történik meg, és ismerve az erdélyi magyarságnak a helyzetét, azt hogy mintegy ezer iskolára tartanak jogosan igényt a megmaradásuk szempontjából, nélkülözhetetlen kérdésrõl van szó, azt hiszem, talán ez a legfelelõtlenebb és a legsúlyosabb lemondása ennek az alapszerzõdésnek.
Befejezésként, képviselõtársaim, az idõzítésrõl engedjék meg, hogy elmondjam, hogy nem az alapvetõen ezzel a probléma, hogy Iliescu választási kampányát mennyiben segíti, önöknek igazuk van abban, hogy a demokratikus erõk is a józanabbnak nevezhetõ román erõk is támogatják ezt az alapszerzõdést, mert valóban bizonyos román nemzeti érdekekkel alapvetõen ez az alapszerzõdés összhangban van, szemben az alapvetõ magyar nemzeti érdekekkel, mert van ilyen, tisztelt képviselõtársaim, hogy bizonyos nemzeti érdekek, bizonyos nemzeti érdekekkel ütköznek. Ezért kell megfelelõ kompromisszumot találni. Azt hiszem, erre most nem volt igazán sikeres kísérlet ez az alapszerzõdés-kötés, de az igazi probléma az idõzítéssel az, hogy az RMDSZ is választási kampány közepén van, és az RMDSZ mögül - azzal, hogy kihátrált Magyarország, kihátrált a magyar kormány -, meglehetõsen nagy a veszélye annak, hogy nagyszámú magyar szavazat fog kivonulni, és az õ politikai érdekérvényesítési lehetõségeiket fogja ez rendkívül negatívan befolyásolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)