DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Köszönöm a szót, elnök asszony.
Módosító indítványunk a következõt tartalmazza. Az Országgyûlés felhívja a Magyar Köztársaság kormányát (Hangos közbeszólások, bekiabálások.) - csak a nyomaték kedvéért megismétlem, hogy - a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésrõl, az együttmûködésrõl és a jószomszédságról szóló, a szakértõ úr által elõkészített szerzõdést csak a romániai magyarság autonómiájának és kollektív jogainak konkrét garantálása mellett az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása birtokában írja alá, két év idõtartamra.
Tisztelt Országgyûlés! A mai vitában nagyon sok képviselõtársam beszélt arról, hogy ennek a megkötendõ alapszerzõdésnek a feltételei fennállnak-e. Engedjék meg, hogy sokkal egyszerûbben próbáljam megfogalmazni ezt a kérdést. Mikor lehet és kivel lehet szerzõdést kötni? Meggyõzõdésem, hogy egy szerzõdéskötésnek alapvetõ feltételei vannak. Ezek a feltételek pedig a következõk: mindkét félnek meg kell egyezni abban, hogy milyen szerzõdést köt, milyen idõtartamra, illetve annak a szerzõdésnek megvannak-e a feltételei. Meggyõzõdésem, tisztelt Országgyûlés, hogy ez a határozati javaslat és ez a módosító indítvány pontosan errõl szól. Nevezetesen, azt a kérdést kell itt az Országgyûlésnek eldönteni, hogy a szerzõdéskötés feltételei ebben az esetben fennállnak-e. Megvan-e a készség mindkét ország részérõl az - egyébként mindannyiunk által kívánt -jószomszédi viszony megteremtéséhez, amelyben itt munkálkodnunk kellene. Nagyon sok képviselõtársam érintette az 1920. június 4- én megkötött trianoni békeszerzõdést és a párizsi békeszerzõdést is.
Meggyõzõdésem, hogy e két békeszerzõdés figyelembevétele és az ez alatt a 76 év alatt történtek vizsgálata nélkül az Országgyûlés nem tud megfelelõ döntést hozni.
A következõvel szeretném ezt alátámasztani: nagyon sok szó esett arról, hogy mi milyen gesztusokat tettünk. De arról már kevés szó esett, kedves képviselõtársaim, hogy ezalatt a 76 év alatt a másik oldal részérõl bizonyos - finoman vagy durván kifejezve - etnikai tisztogatás folyt és finomabb formában folyik a mai napig is.
Szeretnék ezzel kapcsolatban egy könyvre hivatkozni. (Közbeszólás: Halljuk!) Ez alatt a 82 év alatt (Közbeszólás: Olvasd fel!) Ha gondolod, akkor megteszem. Erdélyben, a románság létszáma megkétszerezõdött, miközben a magyarság lélekszáma 20,7 százalékra csökkent.
(22.50)
És egy másik adat, tisztelt Országgyûlés, hogy a magyar többségû városokban a magyarság összaránya 70,1 % volt, ma pedig ez 13,4 százalékra csökkent.
Arról beszéltem az elõbb, hogy egy szerzõdés megkötésének feltételrendszere van. Nekem az a meggyõzõdésem, hogy Magyarország akkor köthet Romániával alapszerzõdést, ha a másik oldalról nem ilyen statisztikai adatokat tudunk közölni, hanem konkrét bizalomerõsítõ lépések történtek volna az elmúlt években, évtizedekben, vagy mondjuk, ebben az évben. Kérdezem, képviselõtársaim: Románia részérõl, azon kívül, ami egyébként ebben az 83 alapszerzõdésben is szerepel, milyen konkrét lépések történtek, amelyek - és most már rátérek a módosító javaslatomra - a magyarság kollektív jogait garantálnák? Hol van itt az autonómia, beleértve a területi autonómiát? Én, engedjék meg, hogy visszautaljak: 1968-ban, abban az átkos idõszakban azért volt egy Maros Magyar Autonóm Tartomány. Kérdezem: van-e ma lehetõsége ennek az alapszerzõdésnek a megkötésével a magyarságnak a Székelyföldön területi autonómiát biztosítani? Szó sincs errõl, kedves képviselõtársaim. Meggyõzõdésem, hogy itt van a probléma, és ezért nem lehet elfogadni olyan alapszerzõdést, amely nem garantálná a romániai magyarság autonómiáját, beleértve a területi autonómiát is.
Felvetõdik természetesen, tisztelt Országgyûlés, az a kérdés is, hogy miért beszél az ellenzék hosszan, órákon keresztül errõl a kérdésrõl, mi az az alapvetõ dolog, ami miatt mi azt mondjuk - és nem osztjuk szocialista képviselõtársam azon okfejtését, hogy ez egy történelmi nap és a XXI. századba ível, legfeljebb azt mondom -, hogy valóban a magyarság és az erdélyi magyarság alapvetõ sorskérdésérõl hoznak ma itt önök, akik megszavazzák, egy rossz döntést. Azért, hölgyeim és uraim, mert egy dologról nem beszélünk, (Zaj a bal oldalon.) nevezetesen arról nem beszélünk, hogy mi a tét. A tét pedig - lehet itt XXI. századról beszélni, de - ha így folytatódik az a bizonyos etnikai tisztogatás, amirõl beszéltünk, árulják már el kérem szépen, hogy ezzel az alapszerzõdéssel mi garantálja az erdélyi magyarság megmaradását, melyek azok a pontok, amivel meg lehet állítani ezt a fogyást, meg lehet állítani a tömeges elvándorlást. Ez az alapszerzõdés drámai gyorsasággal befejezi és befejezheti az itt élõ magyarok kollektív jogainak gyakorlását és egy olyan exodust indít meg, indíthat, ami gyakorlatilag itt 76 éve folytatódik, és nem fejezõdött be. Garanciák nélkül, hölgyeim és uraim, felelõs magyar kormány nem köthet alapszerzõdést.
Mindezek alapján én tisztelettel kérem, hogy támogassák módosító indítványunkat, nevezetesen, hogy az autonómia minden formája, beleértve a területi autonómiát is, szerepeljen az alapszerzõdésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)